116130. lajstromszámú szabadalom • Fúró egyenes vagy spirális hornyokkal

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁP SZABADALMI LEÍRÁS 116130. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — IV. 3044. ALAPSZÁM. Fúró egyenes vagy spirális hornyokkal. Neméiiyi Izidor máv. főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1935. évi október hó 31-ike. A jelenleg használatos fúrók vágóélei két párhuzamos síkban fekszenek, melyeknek egymástóli távolsága az úgynevezett lélekvastagság. Ez élek hátraköszö-5 rülésével jön létre a keresztvágóéi, amely nem vág, csak nyom és kapar és a két vágóéllel együtt esonkakúpot vág ki az anyagból. A keresztvágóéllel kinyomott anyag a szerszámot egyenes irányától el-10 téríti. Ez az oka annak, hogy keresztvágó élű fúróval csak előfúrás után sikerül központos furatot készíteni. E találmány az említett fúrók és hasonló szerszámok tökéletesítése. Az új fú-15 rónak részarányos hornyai vannak, két vágóéle a tengelyen átmenő közös síkban fekszik és a fúró tengelyében találkozik. Ez élek egyenes kúpot vágnak ki az anyagból, a fúró központosán halad előre, 20 teljesen kerek és sima palástú furatokat ad, előfúrás nélkül is. A vágóélek kedvező kiképzése folytán a tengelyirányú erő, a forgácsoláshoz szükséges erő, a forgató nyomaték és a gép igénybevétele is 25 kisebb lesz, mint az eddig használatos keresztvágóéles fúróknál. A csatolt rajzokon az 1. és 3. ábra a jelenleg használatos spirálfúró oldal- és feliilnézete. A 30 2. és 4. ábra a találmány szerinti fúró legegyszerűbb kivitelének oldal- és felülnézete. Az 5. és 6. ábra az előbbi fúró javított kivitelének esúcsrészét mutatják nagyobb 35 léptékben. Az 5a, és 5b. ábrák az 5. ábra szerinti fúró kétféle csúcskiképzésének keresztmetszetei az 5. ábra x—x vonalában. Az 5c. ábra metszet az 5. ábra y—y vonalában. A 40 7. és 8. ábra további kivitel oldal- és felülnézete. A 9. és 10. ábra egyeneshornyú fúró oldal-és felülnézete. Végül a 11., 12. és 13. ábra a találmány szerinti 45 fúró köszörülésére való készülék hosszmetszete, felülnézete és oldalnézete. Az 1. és 3. ábra szerinti ismert fúró (AB) és (CD) vágóélei nincsenek egy síkban (3. ábra) és a lélekvastagságban 50 fekvő (BC) keresztvágóéi köti őket össze, minek hátrányait már a bevezetésben kiemeltük. A 2. és 4. ábra szerinti új fúrónál az (EO) és (OH) vágóélek a fúró tengelyén 55 átmenő síkban fekszenek és a fúró (O) csúcsában találkoznak. A két részarányos horony között az úgynevezett lélekvastagságnak megfelelő hengeres középrész marad. A vágóólek szélső (EF) és (GH) 60 részei a hornyoknak és az (EO) ós (OH) élek hátraköszörü 1 ési felületeinek metszéséből kölctkezMök. Az (FO) és (OG) élrészek az alább leírt módon jönnek létre. Az (EO) ós (OH) élek hátrekösaörülési 65 felületei spirálvonalalapú kúpok (4. ábra), melyeknek közös csúcsuk ós tengelyük van a fúróóval. Ilyen kúpfelület úgy keletkezik, hogy az (OH) él (H) pontja a fúró tengelicére merőleges síkban fekvő 70 (HLP) spirálison csúszik, miközben a szög, melyeit e kúpfelttlet alkotója a fúró tengelyével bezár, annál kisebb lesz, mennél inkább távolodik a kúp alkotója az (OH) éltől. A fúró előállítása egyszertis- 75