116123. lajstromszámú szabadalom • Örlőgörgős malom

olyan lejtését értjük, mely a függőlegessel 15' nál kisebb szöget zár be. A malomnak az őrlésben résztvevő részeit célszerűen úgy szerkesztjük, hogy 5 azok a pontok, amelyekben az őrlőgörgők tengelyeinek, az őrlőgörgők felületeinek és az őrlőpályának irányai a malom tengelyét metszik, egymáshoz közel és a malom alatt vannak. Ezzel az őrlőgörgőknek az 10 őrlőpályán való csúszását messzemenően megakadályozzuk és aránylag széles őrlőgörgőket és őrlőpályákat alkalmazhatunk. A találmány szerint továbbá az őrlőtartály felső, szélét lerézséljük és a lerézseilés 15 irányában a tokon, ennek kerületén elosztott terelőlemezeket alkalmazunk, melyeknek szabad végeik az őrlendő anyag tartálya felé irányulnak. Ez elrendezés következtében az őrlőperemen túlhaladó 20 anyag, amennyiben nem eléggé aprított, a terelőlemezekhez ütközik és ezek azt az őrlendő anyag tartályába vezetik vissza. A mellékelt rajz a találmány szerinti malomnak példaképem foganatosítás! alak-25 ját mutatja. Az 1. ábra a malomnak a 2. ábra (A—A) vonala mentén vett függőleges metszete, a 2. ábra a malmot részben nézetben szemlélteti, ahol is az őrlendő anyag ©tetőnyí-80 lását és a légáram bevezetőszerkezeílét metszetben ábrázoltuk. A 3. ábra az 1. ábra (C—C) vonala mentén vett vízszintes metszet és a -1 ábra a 2. ábra (D—D) vonala mentén 35 vett vízszintes metszet. A malom a (3) tokból, a körbenforgó (17) tartályból, a (43) őrlőgörgőkből, az őrlendő anyagot beadagoló (96) csőből, valamint a szállítólevegő (72) vezetékének 40 (73) csatlakoztatójából áll. A malom felett a megőrölt anyag utólagos fajjtázására való (90) levegőfajtázó és a malom alatt a (81) vezeték van, melyen át az őrlendő anyagnak túlságosan nehéz részeit és a 45 malomba jutott idege,n testeket elvezetjük. A tok az (1) alaplemezen nyugszik, melyet a (2) alapozás tart. A tok felső részén a (14) fedélkeret van, melynek (11) nyílásait az eltávolítható (12) lemezek zár-50 jáik el. A tok belül a kopás ellen védő (10) vértezettel lehet kibélelve. A (12) fedőlemezek az őrlőgörgők (51) lengő csapágyait tartják. A (14) fedélkenetbem továbbá több (13) nyílás van, melyekhez 55 az őrlendő anyag és a szállítólevegő elegyét a légfaj-tázóba szállító (86) vezetékek torkollnak. A (14) keretek közepében levő további nyíláshoz az őrlendő anyag (96) beadagoló vezetéke, valamint a durva anyagot a fajtázóból a (17) tarlályba visz- 60 szaszállító (15) vezeték torkollik. Magának a (17) tartálynak közepén a (16) fenékrésze van. mely a tengelytől kifelé a vízszinteshez képest kevéssé felfelé lejt, továbbá őrlőrésze, melynek fala fel- 65 felé irányul és a függőlegessel kis szöget zár be. Előnyös, ha az őrlőrész hajtása az azt körülvevő (3) lok hajlásúval megegyezik. Az őrlőfal belső oldalán a megfelelő lejtésű (18) gyűrű van, mely a tu- 70 lajdoraké p en i őri őf e lü let. Az (1) alaplap alul a (37) és (33) haj tókerekek (21) tokját tartja, mely egyúttal a (17) örlőLartálv (31) nyomó csap ágyának alaplapja is. A (33) csigakereket a 75 (17) tokkal összekötő (19) tengely felső (20) végén a tartállyal szilárd összeköttetésben van. A tengely a (25) hüvelyen, mely az (1) alaplap (7) karimájával együtt a kenőanyagot felvevő (8) teret alkotja, 80 szabadon keresztülhalad. A (17) tartály (6) lábában a (28) kenőhorony van és a lábat a (26) persely veszi körül, melyet az (5) csúszócsapágyban úgy ágyazunk, hogy a persely oldalirányú kilengéseket ne vé- 85 gezhessen. A (6) |,áb alul a (27) karimába megy át, mely a (31) nyomócsapágyon nyugszik. Ez a gördülő csapágy viszonylag gyenge lehet, mivel az őrlőgörgők őrlőnyomása úgyszólván kizárólag kifelé :irá- 90 nyul és így a csapágy csupán a (17) tartály súlyát kénytelen felvenni. A tartályt oldalirányú kilengés ellen továbbá a (34) csúszócsapágy is biztosítja. A (17) tartály alsó részén, valamint az (1) alaplap kő- 95 zepén több, egymással kapcsolódó (42) kimagasodás, illetőleg mélyedés van, melyek az ágyazórészeket a matomtérhez képest tömítik. Mindegyik őrlőgőrgőnek kicserélhető (43) 100 őrlőgyűrűje van, melyet a (44) agy tart fogva. A görgő helytálló (45) tengelye,; melynek felső (46) végét a (47) persely tartja, a (44) agyba nyúlik. A (47) persely a vízszintes (50) tengelyen függ, me- 105 lyet az (51) csapágyak tartanak. A (47) perselynek továbbá (52) karja van, mely a (3) tok szélén túlnyúlik. Az (52) kar alsó oldalára az (54) csavarrugó nyomást gyakorol. A rugó alsó vége a (3) tok 110 (55) konzoljára támaszkodik és az (56) hüvelybe hatol. Az (54) rugón, továbbá az (56) és (59) hüvelyeken és az (52) kanon a (64) csap hatol at es az (59) hüvelyt tartja, melyet — és így a rugókat 115 is — a (60) köteg segítségével az (56) hüvely feneke támaszt meg. Az (59) hüvely felső vége csavarmenetes és menetei-