116105. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha szilárd rosszminőségű (gázdús) tüzelőanyagokhoz

sét, hogy a tüzelőanyagnak alacsony (kb. 600 C° alatti) hőmérsékleten való kigázosításával fejlesztett és azután ismert módon izzó tüzelőanyagrétegen átvezetett gázok-5 kai dolgozzunk, melyek oly vegyi összetételűek, hogy a szokottnál jóval alacsonyabb hőfokú és kisebb terjedelmű tííztérben is tökéletesen égnek el. Az alacsonyabb hőfokú tüzelés lehetővé tette a gáz-10 dús tüzelőanyagokhoz máskülönben szükséges nagyhőfokú tűzterekkel kapcsolatban korábban szükségképpen alkalmazott belső hőtarló falaknak (samottfalaknak) teljes mellőzését. Ennek a körülménynek a. talál-15 mánnyal kapcsolatos felhasználása, vagyis a samottfalák teljes mellőzésének kétaknás szobafűtő kályháknál való alkalmazása még inkább teszi lehetővé a kályhatest tagolásának alkalmazását, azaz a kályhatestnek 20 még több és még kisebb tagra való osztását. Másrészt azonban a korábbi javaslat szerinti tüzielés az alábbi hátránnyal jár, melyet ennek a tüzelésnek éppen a találmánnyal való kapcsolatával sikerül kikü-25 szöbölni. Nevezetesen a töltőaknában való légbevezetés helyén, az izzó szénréteg fölött alkalmazott, oly nagy mérvben szűkített keresztmetszet, melynél fogva a tüzelőanyag 30 sülyedésű sebessége a felégési sebességgel egyenlővé vagy legalább is a felévé válik és mely a vonatkozó számítások és kísérletek eredménye szerint a rostélyfelületnek legfeljebb 15%-ára rúghat, akár a legrosz-35 szább minőségű vagy apró szemnagyságú tüzelőanyag, pl. daraszén elégetését teljesen. akadálytalanul tette lehetővé, ellenben éppen az ennél jobbminőségű, nagyobb szeimnagyságú tüzelőanyagok esetén köny-40 nyen a tüzelőanyag fennakadására vezethetett. Hogy már most a korábbi javaslat szerinti, magában véve igen előnyös tüzelés nagyobhszemű tüzelőanyagnál is lehetővé váljék, azzal kapcsolatban, a találmány 45 szerint, szabad légterek közbeiktatásával tagozott kályhabestet alkalmazunk. Az ezekkel a légközökkel váltakozó részekre osztás folytán a töltőakna keresztmetszete már amúgyis annyira csökken, hogy egy-egy 50 rész-akna szélessége irányában már nincs többé szükség a fent említett nagymérvű szűkítésre és így a nagyobb szemű tüzelőanyag fennakadásától nem kell többé tartanunk. A vonatkozó számítások és kísér-55 letek szerint ez esetiben elegendő, ha egyegy részakna szélességi irányú keresztmetszetszűkítése az egy-egy tagra eső rostélyfelületnek nem 15, hanem 25°/o-án belül marad. Ez a megoldás még a következő to- 6 vábbi előnyökkel jár: az egyes rész-aknák közötti légterek a töltőaknákat hatásosan hűtik és miután így a tüzelőanyag gyors felégésétől még kevésbé kell tartanunk, a tüzelőanyag sülye- 6 dési seíbessége kisebb lehet és így a keresztmetszetszűkítés a legtöbb esetben megközelítheti az imént említett felső határt: a szabad légterek közbeiktatásával párhúzamosan egymás mellé helyezett kályha- 7 tagok a hőleadás szempontjából általában véve is igen előnyösek és az eddigiekkel szemben, azonos hőleadásinál, a szükséges íűtőfelületnek és így a kályha helyszükségletének jelentékeny csökkentését, illetve 7 .— azonos helyszükségletnél — az eddigieknél jóval nagyobb fűtőteljesítmény elérését teszik lehetővé, A rajzon a találmány szerinti tagos kályha megoldási példája látható. Az » 1. ábra a kályha végnézete és részben függélyes keresztmetszete, a 2. ábra oldalnézete és. részben függélyes hosszmetszete. A kályhát több egyforma tagnak egy- 8! mással párhuzamosan, egymás mellé sorakoztatásával állítjuk össze, aholis mindegyik (al, bl), illetve (a2, b2) stb.t

Itag egy-egy egybeöntött, célszerűen U-alakú testből áll. Ezek a testek a kályha hossz- 91 irányában (2. ábra) tekintve, oly alakúak, hogy a tagok között szabad (f) légterek maradnak, melyek a tagokat hűtik, ami különösen az (al, a2) stb. töltőaknarészek tekintetében a fent leírt előnyökkel jár. 9: (c) az összeállított tagok alsó részében közösen elhelyezett rostély, (d) pedig mindem egyes (al, a2) stb. töltőaknarészben a leírt keresztmetszetszűkí tés helye. A kályhatagok közös (g) adagolótere, K valamint a közös (h) füstelvezető csatorna, mint jeleztük, magukból a tagok alsó és felső csatlakozó toldataiból létesülnek, mihelyt a tagokat összeállítjuk. Mint az 1. ábrából látható, a tagok (bl) i< os'zloprészeit az (al) oszlop részekhez képest magasítjuk és a (g) adagolótér fölé visszahajlítjuk, amivel a füstgázok jobb kihasználását a kályha széleísségi vagy hosszirányú helyszükségletének minden u megnövelése nélkül érjük el. Szabadalmi igények: 1. Kétaknás iulőkálylia szilárd, rosszminőségű (gázdús) tüzelőanyagokkal való . tüzeléshez, jellemezve párhuzamosan 11 egymásmellé helyezett több tagból öszszeállított kályhatesttel, aholis mind-