116094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú vagy finom szemcsés tüzelőanyagoknak elgázosítására keringő gázok segélyével

A íőnehézség abban áll, hogy az elgázosított és elgázosítatlan szén szétválasztása az elgázosítőbanJ a dolog természeté nél fogva nemi sikerülhet, mégpedig a 5 szénporral kevert keringőgáznak az elgázósítóban szükséges állandó mozgása miatt, amelynek következtében a ; külön 7 böző fokig kigázosított porrészecskék, tehát pl. majdnem teljesen elgázosított por-10 részecskék mellett nagyon kevéssé kigázosított porrészecskék a keringőgáz-árammal együtt lépnek ki az elgázosítóból. Ez okból a szónpornak teljes elgázosodását elérni igen nehéz. Az elgázosítás növekvő 15 elgázosodási fokkal igen erősen növekedő időtartamokat és így nagy elgázosító tereket szükségei. Egy további nehézség, amely azonban megfelelő készülékek alkalmazásával köny-20 nyebben kiküszöbölhető, abban áll, hogy a keringőgázt újbóli felhevítése előtt portalanítani kell, egyrészt a már teljesen elgázosított por eltávolítása végett, másrészt főként, hogy az elgázosító telep a keringő-25 gázt felmelegítő részeinek porral való eltömődését megakadályozzák. A keringőgázok felhevítésére rekuperátorok vagy regenerátorok használhatók. A rekuperátorok, amelyek ritkábban, jönnek tekin-30 tetbe, porral és salakkal való eltömődése folytán hamarosan elveszítik hatékonyságukat, lia a keringőgázokat a rekuperátorba való belépésük előtt nem tisztítják meg megfelelően. Hasonló az eset a rege-35 nerátoroknál is, amelyek elsősorban jönnek tekintetbe, és amelyek meg nem tisztított keringőgáz esetében nemcsak hogy porral és salakkal eltömődnének, hanem a salak megömlése folytán nemsokára el is 40 pusztulnának. Az elgázosításhoz való készülékeken, kívül szükség van még az elgázosítandó szén szárítását és megőrlését végző készülékekre is. Tekintve, hogy az elgázosí-45 tandó szén finomszemcsés vagy poralakú, a szárításhoz és az őrléshez, mint kiderült, előnyösen folytonos üzemű, az anyag aprózására való készülékkel kombinált szárítót lehet alkalmazni. Ezek a szárí-50 tók külön tüzelőberendezésben előállított forró füstgázárammal dolgoznak, amely rendszerint valamely emelkedővágy csővezetékben áramlik. Az előzetesen zúzott szenet ebbe a gyorsan ömlő 55 füstgázáramba vezetik bele. A szén a magas hőmérsékletű, gyorsan áramló füstgázokkal való közvetlen érintkezés, valamint a szénrészecskéknek az egyrészt a súrlódás és ütközés, másrészt a felületi száradás és/ a termikus feszültsé- 60 gek által előidézett állandó felaprózódása következtében igen gyorsan szárad. Az eléggé finom, tehát célszerűen porfinomságú száraz szénrészecskéket légáramfajtázóval elkülönítik, míg a durvább ós 65 még nem száraz részecskék a szárítóutat durvább vagy finomabb aprítókészüléken újra való áthaladás mellett addig járják, amíg finomságuk és szárazsági fokuk meg nem felel. A távozó gázokból a por- 70 szenet vagy finom szemcséjű szenet többnyire több egymás után kapcsolt portalanítókészülékkel választják ki és a portalanított, lehűlt füstgázokat a szabadba bocsátják ki. A porkiválasztás természe- 75 tesen folytonos működésű szárító esetén is különös gondot igényel. Egy vagy több centrifugálfajtázó után többnyire még egy villamos portalanítót is kapcsolnak, úgy hogy gyakran három és még több 80 portalanító berendezés is van egymás után kapcsolva. Vízgáznak finomszemcsés tüzelőanyag rétegéből levegő és vízgőz segélyével való előállítása esetére ajánlották már a 85 gázelőállításnál távozó gázoknak a tüzelőanyag szárításához való felhasználását egyenáramban való dolgozás mellett. Azt találtuk, hogy porszénnek keringőgázzal állandó üzemű szárítónak a száraz 90 porszén előálításához való egyidejű alkalmazása mellett történő elgázosításáuál jelentős javulást és egyszerűsítést érhetünk el, ha a következő módon járunk el: A finoman elosztott tüzelőanyagot (fa- 95 szén, barnaszén, tőzeg, kőszén stb.) 700—• 1600 C°-ig felhevített keringőgázzal (amely mindig vízgőzt tartalmaz, pl. különböző összetételű vízgázzal, vagy hidrogénnel és szénsavval, vagy generátor gáz- 10< zal együtt) elgázosítótérben elgázosítjuk. Az ebből az elgázosító térből távozó, egészben vagy részben elgázosított port tartalmazó gázokat a szükséges tüzelőanyagmennyiség szárítására használjuk 10 fel, pl. valamely szárítóberendezés útján (dobos szárító). Legelőnyösebb, ha a nyers tüzelőanyagot az áramló gázáramba vezetjük be; az ezáltal bekövetkező hirtelen száradás a tüzelőanyagot 11 egyidejűleg aprítja. Az aprítást esetleg mechanikus eszközökkel is elősegíthetjük. Ezután a gáz-tüzelőanyag keveréket alkalmas eszközökkel szétválasztjuk és a kapott pornak egy részét (pl. a szárítás- 11 sal és aprítással kapott pornak 10—50