116090. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos rezgések létesítésére és hozzávaló kisütőcső

neses mező erősségével fordítottan ará­nyos, olyan oszcillátorcsövet alkalmazunk, melyben két vagy több anódapár van és ezek kimeneti impedanciával akként van-5 nak összekötve, hogy mindegyik anóda potenciálja. ,a legközelebb fekvő anóda potenciáljával ellentétes, úgy nagyobb frekvenciákat kaphatunk, mint kétanódás oszcillátorcső alkalmazása esetén. Az ilyen 10 fajtájú cső alkalmazásával ugyanis oly rezgések létesíthetők, melyek frekvenciá­ját közelítően a következő egyenlet fejezi ki: 4Va Cú = „ ra 2 H 15 Ez a frekvencia tehát körülbelül kétszer akkora, mint az a frekvencia, melyet két­anódás oszcillátor eső vei kaphatunk. Ha még nagyobb frekvenciájú rezgések kívá­natosak, oly oszcillátoiresövet alkalmaz-20 hatunk, melyben hátrom vagy több anóda­pár van, melyek hasonló módon vaninak kimeneti impedanciához kötve. Ilyenkor azonban az a hátrány mutat­kozik, hogy a mágneses ínezó'erősség bi-25 z-onyos értékénél a.z öngerjedésre való hajlamosság annál kisebb, minél nagyobb az oszcillátorcső anódáinak száma. Ki­tűnt továbbá, hogy bizonyos oszcillátor -csöveknél az öngerjedésre való liajlamos-30 ság csökken, ha a mezőerősség erősödik. A jelzett hátrányokat a találmány sze­rint úgy küszöböljük ki, hogy .a katódá­kat, anódákat és a mágnesező esévét egy­máshoz képest akként rendezzük el, hogy 35 a mágneses mező vagy a villamos válta­kozó mező az anódák között viagy pedig mindkét mező a katóda legalább egy ré­széhez képest részaránytalan. A találmányt még részletesebben a. rajz 40 kapcsán magyarázzuk meg, mely a talál­mány néhány foganatosítási példájának vázlatát mutatja és melyen csakis a ta­lálmány helyes megértéséhez szükséges részleteket tüntettük fel. 45 Az 1. ábra oly oszeillátorcsövet mutat, melyben két (2, 4) és (3, 5) anódapár van. Ezek a kör kerülete mentén egyenletesen helyezkednek el és felváltva egymással vannak összekötve. A (2, 4) anódapár és a 50 (3, 5) anődapáir közé az előállítandó frek­venciára hangolt 6 rezgőkör van beik­tatva, mely egyenletes eloszlású öninduk­cióból és kapacitásból áll. Az anódfeszült­ség forrása egyrészt a (6) kör hangolására 55 való (7) hid -egy pontjához, másrészt az oszcillátorcső (8) katódájáhoa csatla/kozik. E (8) katóda egyenesvonalú és a rajz sík­jára merőleges. A mezőcsóvét, melyet egyenirányított váltakozó áram vagy egyenáram táplál és mely oly elrendezésű, 60 hogy az erővonalak a katódával párhuza­mosak, az ábrán nem tüntettük fel. A .mágneses mező,erősség a csőben -annál a mezőeirősséignél, mely az anódáramot el­nyomja, ,annyival nagyobb, hogy az is- 65 mertetett kapcsolással létesíthetők olyan rezgések, melyek frekvenciája a mágneses mezőerősséggel gyakorlatilag fordítottan arányos. A katóda távolsága a (2, 3, 4) és (5) anó- 70 dáktól a találmány szerint különböző, úgy hogy a villamos váltakozómező az anódák között a katódához képest rész­aránytalan. Ezzel elérjük azt, hogy már rezgések fellépését megelőzően is elektro- 75 nok vannak azokban a körzetekben, ame­lyekben villamos váltakozó mező fellép, amit a két (2, 4) és (3, ő) anódpárra kis váltakozó anódfeszültséget kapcsolunk. A villamos váltakozómező által az elektro- 80 nokra kifejtett, érintőleges váltakozó erő folytán az elektronok csavarvonalalakú pályákon az anódákat elérhetik és így rezgéseket kelthetünk. Minél erő-sebb a mágneses mezőerősség, annál távolabb az 85 a körzet, amelyben a rezgések fellépését megelőzően elektronok vannak, attól a körzettől, amelyben az érintőleges válta­kozóerő fellép és annál nagyobbnak kell az izzódrót excentricitásának lennie. 90 Mindez nagyobb számú anódapárt tartal­mazó krsütőcsövckre is érvényes, mert ez esetben az a körzet, amelyben a villamos váltakozómező fellép, az anódákhoz köze­lebb van, tehát távolabb van attól a kör- 95 zettől, amelyben elektronok vannak. A találmány szerinti kisütőcső máso­dik foganatosítási példájánál olyan egye­nesvonalú katódát alkalmazunk, melyben görbe részlet van és mely az anódákhoz 100 képest részarányos. Az ilyen katóda foga­natosítási példáját a 2. ábra mutatja. Itt a katódát (8), a görberészietet pedig (8a) jelöli. Az ily katódával felszerelt oszcillá­torcső esetében a kívánt hatást azzal ér- 10E jük el, hogy a rezgések fellépését megelő­zően a görbe (8a) rész által emittált elek­tronok oly körzetben vannak, amelyben váltakozófeszültségnek az anódákra való kapcsolásakor villamos váltakozómező ll( fellép. A találmány harmadik foganatosítási példája szerint oly anódát alkalmazunk, mely két vagy több párhuzamos drótból áll. E kivitel vázlatát metszetben a 3. Ili

Next

/
Oldalképek
Tartalom