116083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázalakú gyenge savaknak ammoniától való elválasztására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG VX> m SZABADALMI LEIRAS 116083. SZÁM. IV/h/1. (Il/e.) OSZTÁLY. — F. 7587. ALAPSZÁM. Eljárás gázalakú gyenge savaknak ammóniától való elválasztására. I. (i. Farbenindustrie A. G. cég" Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1935. évi november hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 22-ike. Eddig kevés olyan eljárás ismeretes, mely gázalakú gyenge savaknak, különösen szénsavnak vagy kénhidrogénnek vagy mindkettőnek ammoniagázból vagy ammo-5 niatartalmú gázokból való elkülönítését lehetővé tenné. Az eddig ismeretes módszerek vagy meglehetősen körülményesek vagy nem vezetnek kielégítő elválasztáshoz. Ismeretes, hogy szénsavnak vagy más 10 gyenge gázalakú savaknak gázelegyekböl való kiválasztására, pl. úgy lehet eljárni, hogy a gázokat alacsony hőmérsékleten alifás aminekkel, különösen oxalkiiaminekkel vagy ilyenek oldataival mossuk, mi-15 mellett a mosófolyadékokat hevítés útján ismét visszanyerhetjük, mikor is a gyenge sav távozik. Ez az eljárás azonban gyenge savaknak ammoniagáztól vagy ammóniatartalmú gázelegyekböl való elkülöníté-20 sére nem alkalmazható, mert az aminek a gyenge savakon kívül tekintélyes menynyiségű ammóniát is abszorbeálnak, még akkor is, ha ezeket vízzel való hígítás nélkül használjuk, úgyhogy a mosófolya-25 dékok visszanyerésekor mindig ammóniával kevert gyenge savakat kapunk.; Azt a meglepő felismerést tettük, hogy gyenge gázalakú savaknak, különösen szénsavnak ammoniagáztól vagy ammoniatar-80 talmú gázoktól való elkülönítése egyszerű módon lehetővé válik, ha olyan alifás amineket alkalmazunk, melyek a nitrogénatomon csak egy és nem több oxalkilcsoiporttal vannak helyettesítve. Azt talál-35 tuk ugyanis, hogy ezek az alifás aminek a gyenge savakkal olyan vegyületeket alkotnak, melyek a gyenge sav leszakadása mellett csak magas hőmérsékleteken, pl.' 100—110 C°-on vagy még magasabb hőmérsékleteken bomlanak. Az ilyen ami- 40 nekkel tehát a gyenge savak abszorbcióját jelentékenyen magasabb hőmérsékleteken foganatosíthatjuk, melyeknél a mosófolyadék az ammóniát jelentéktelen maradék kivételével — már nem veszi fel.' 45 A találmány szerinti eljárás tehát abban van, hogy a gázt a fentemlített alifás aminekkel vagy ilyenek oldataival magasabb hőmérsékleten érintkezésbe hozzuk, mimellett ennek a hőmérsékletnek alacso- 50 nvabbnak kell lenni annál a hőmérsékletnél,, melynél a gyenge savak leszakadása ez aminekkel képzett sóikból bekövetkezik. Ha a találmány szerinti eljárást, pl. 55 ammóniából és szénsavból álló elegyre alkalmazzuk, 1000/0-os ammóniagázt kapunk. A szénsav kitermelése és az amin regenerálása céljából nem kell egyebet tenni,, mint a szénsavval telített oldatot csak né- 60 hány fokkal a képződött karbonát bomlási hőmérséklete fölé hevíteni, mikor is oly szénsaváramot kapunk, mely csak csekély százalékban tartalmaz ammóniát, amit abból ismert módon kimoshatunk.; 65 A találmány szerinti eljárás céljaira tekintetbe jönnek pl. a monobutanolamin és monooxetiletiléndiammj különösen alkalmas pl. a monopropanolamin és a monoetanolamin. Ezzel szemben pl. nem 70 alkalmasak a dietanolamin, dipropanolaimin és dioxetiletiliendiamin, mert ezek karbonátjai már meglehetősen alacsony hőmérsékleten szénsavat adnak le.