116082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dolomittégla gyártására

2 116082. Az igeii finoman porított égetett dolo­mithoz igen csekély százalékarányban tiszta vasoxidot vagy tiszta krómoxidot (vagy valamely más hasonló hatású íém-5 oxidot) adunk. Ugyanígy adagolhatok, az előállítani kívánt termék minősége sze­rint, vasban, illetve krómban gazdag és a dolomit finomságával egyező fmornságúra őrölt salakok vagy szállóporok is. Termé-10 szeteíen mindazon vegyületek, amelyek­nek főalkatrésze a vas vagy a króm (vagy valamely hasonló hatású más fém), egyaránt alkalmazhatók, feltéve, hogy a fentiek szerint szükséges rendkívüli finom -15 ságúak, ami a találmány egyik lényeges jellemzője. Az adagolandó anyagok ará­nya a reakció lehetősége és az előállí­tandó termék minősége szerint változik; az arány, az egyes esetek szerint, 0,5-t-ől 20 5%-ig változhat. Az adalékanyagoknak az a rendeltetése, hogy égetés közben a dolo­mit alkatrészeivel reakcióba lépjenek és magnézium- és mészferriteket vagy -kro­mitokat létesítsenek, amelyek a kész ter-25 mék szükséges ellenálló tulajdonságait előidézik, különösen az eróziós, hidratá­eiós és hőhatásokkal szemben szükséges ellen állókép e s s óg e t. A szóbaniíorgó, az égetett dolomithoz 30 adott anyagokat minél bensőbben kell el­keverni, hogy homogén anyag álljon elő, amelyet ezután, a nedvességfel vétel meg­akadályozására, elég meleg és száraz lég­körben tartunk, különösen akkor, ha az 35 összekeverést nem követi mindjárt a saj­tolás. Az elegyet egyébként, amilyen gyorsan csak lehetséges, téglákká dolgozzuk fel olyan sajtóval, amely nagy, nagyság-40 rendben négyzeteentiméterként 300—1000 kg vagy ennél is nagyobb nyomást fejt ki (az előállítani kívánt tárgyak alakja és méretei szerint). Fontos, hogy ez a műve­let szárazon, vagyis mindennemű kötő-45 anyag nélkül megy végbe, ami a talál­mány egyik lényeges jellemzője. A sajtó­ból kikerült téglákat, amilyen gyorsan csak lehetséges, az égetőkemencébe helyez­zük s itt fokozatosan a kellő, például 1350 50 és 1500° közötti hőmérsékletre hozzuk, ami különösebb óvatossági rendszabályok nél­kül történhetik, miután a téglák teljesen szárazon készülitek. A téglákat huzamo­sabb ideig tartjuk ezen a hőmérsékleten, 55 hogy belsejükben is keresztülégjenek és a magnézium- és mészferritek vagy -kromi­tok keletkezése megtörténjék. A téglák le­hűlési időtartama a kemencében körülbe­lül azonos az égetés időtartamával. A téglákat, ahelyett, hogy közvetlenül 60 az égető kemencébe helyeznek, előzőleg kb. 500—800° közötti hőmérsékleten tar­tott előmelegítő kemencén vezethetjük át; ezen hevítés folyamán lépnek az oxidok reakcióba és alakulnak át mész- és mag- 65 néziumíerritekké vagy kroinitokká (vagy más ilyen vegyületekké), amelyek kellő szilárduMist biztosítanak, aminek folytán a tégláknak az égetőkemencéibe való be­vitele kényelmesebben és jobb hőviszo- 70 nyok között végezhető, már csak azért is, mert nagyobb mennyiségben rétegezhetők, mint egyébként. A téglákon égetés után semmiféle alak­változás nem észlelhető; szövetszerkeze- 75 tűk viszont rendkívül finom, ami hirtelen hőmérséklet változásokkal szemben érzé­kenységet okozhat és a téglák ellenállóké­pességét használatban kissé csökkentheti. E hátrány elkerülhető azzal, hogy a tég- 80 Iák e,gy részét újra kellő szemesenagysá­gúvá. őröljük és bizonyos arányban hozzá­keverjük a feldolgozandó finom poralakú nyersanyaghoz, természetesen még mielőtt ezt a sajtolási műveletnek vetnek alá. Ha 85 már rendelkezünk ilyen, már égetett, vagyis a reakción keresztülment és szem­esékké őrölt tartalékkal, az ismertetett száraz eljárással készült téglák kifogásta­lanok és egyetlen égetéssel kapunk bázi- 90 sos, kemény, tömör, repedésmentes, éles élű és teljesen agglomerált tűzálló termé­ket, amelynek megvan a túlégetés folytán összeállt dolomit valamennyi jellegzetes­sége és ezenfelül jól ellenáll a nedvesség 95 behatásának, ami a keíátmiai agglomeráló­d ásnak és bizonyos százaléknyi magné­zium- és mész.ferrit, illetve -kromit kelet­kezésének a következménye. A kész. termék, külső megjelenésében, 100 a téglák égetésének mértéke' ós az égetett dolomitba bevitt oxid aránya szerint a sárgásbarnától a sötétbarnáig változik, sőt csaknem egészen fekete is lehet. A téglák fajsúlya a sajtó kifejtette nyomás- 105 tói l'ügg és nagyjából 2 és 3 között inga­dozik. A kapott anyag nagyon csekély költ­séggel előállított új ipari termék, mely az eróziós és hőhatásokkal szemben rend- 110 kívül ellenállóképes és számos célra fel­használható, magnéziatéglák, króm tég­lák. döngölt dolomitos falazatok ós álta­lában mindennemű bázisois vagy neutrá­lis tűzálló téglák helyett. 115 A találmány szerinti eljárás, -minthogy egészében száraz eljárás, a felhasználás helyén magán, pl. a kemencék- vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom