116069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos áramok vezérlésére és erősítésére

Megjelent 1937. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116069. SZÁM. VLL/D. OSZTÁLY. — 11. 94:85. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés villamos áramok vezérlésére és erősítésére. Dr. Heil Oskar fizikus Berlin-GrunewalcL A bejelentés napja 1935. évi március hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi március hó 2-ika. A találmány eljárás és berendezés villamos áramok vezérlésére és erősítésére. Míg ezideig e célra csaknem kizárólag elektróncsöveket használtak, addig a ta-5 lálmány szerinti eljárás egészen új hatáson alapszik, amelyet elsőnek észleltünk. Megállapítottuk, hogy félvezetők vékony rétegei a villamos árammal szembeni ellenállásukat tág határok között változtat•0 ják, ha e rétegeket kondenzátor lemezeiként alakítjuk ki, mélyet különböző feszültségre töltünk fel. E megállapításon alapszik a találmány szerinti eljárás, mely szerint legalább egy, áramtól átjárt fél-15 vezetőrétegre olyan villamosmezőt hagyunk behatni, amelyet a vezérlőfeszültség létesít vagy legalább annak létrehozásában részt vesz, az erősített áramokat pedig a félvezetőrétegnek — az áramirányban szá-20 mított — végein vesszük le. A találmányt közelebbről a rajz 1. ábrája kapcsán magyarázzuk meg. Az (1) és (2) fémelektródák között a szalagalakú (3) félvezető vékony rétege van. A (4) telep 25 áramot küld a vékony félvezetőrétegen át; ezt az áramot az (5) ampermérő méri. Ha a (6) elektródát a (3) réteghez képest negatíven vagy pozitiven felitöltjük, úgy c rétegnek a villamos ellenállása és ezzeil 30 együtt az (5) ampermérőn mért áramerősség is változik. így tehát valamely tetszőlegesen alakított váltófeszültségnek a (7) kapcsokra való helyezésével lehetővé válik az (5) mérőn átfolyó áram vezérlése. 35 Ily berendezésekkel ép úgy, mint elektroncsövekkel erősítők építhetők. Előnyös a (6) elektróda és a (3) félvezető közötti távolságot lehetőleg kicsivé tenni, pl úgyhogy kettőjük között vékony szigetelőrétegei alkalmazunk. Célszerűen oly szigetelőanyagot alkalmazunk, melynek dielektromos állandója a szokásos anyagokénál nagyobb 40 (pl. 10 vagy annál nagyobb). A (3) réteg mindkét oldalán lehetnek olyan vezérlőelektródák elrendezve, mint amilyen a (6) elektróda. A réteg egyik vagy mindkét oldalán több vezérlőelek- 45 tróda is elrendezhető egymásmellett vagy egymásmögött és azokat külön működtethetjük, pl. avégből, hogy több váltófeszültséget egymásra helyezzünk, ill. több vezérlőfeszültséget egyidejűleg alkalmazzunk. 50 A találmány szerinti erősítőelemeket úgy állíthatunk elő, hogy szigetelő lemezekre a félvezetőrétegeket, az összes elektródákat és a szigetelőrétegeket egymásután rágőzölögtetjük vagy kalódpprlasztással fel- 55 visszük. Az eljárás foganatosításához a félvezető legelőnyösebb rétegvastagsága a félvezető vezetőképességétől függ és az minden anyag számára előzetes kísérlettel először megállapítandó. Minél nagyobb 60 a vezetőképesség, annál vékonyabban fogjuk a réteget felvinni. A találmány szerinti eljárás kivitelére való berendezés példaképem foganatosítási alakja a 2. ábrán látható. Az egyes részek 65 helyzetét a 2a. ábrán nagyobb léptékű metszetben tüntettük fel, míg azokat jobb érthetőség végett a 2b. ábrán távlati nézetben és széthúzva ábrázoltuk. A (3) félvezetőréteg az áram hozzávezetésére való két,! (1) és (2), fémelektródával van összekötve és a (6) vezérlőelektródáktól a szigetelőanyagból való (8) rétegekkel van elvá-