116065. lajstromszámú szabadalom • Rácsok többrácsú csövekhez
MA8TAK IISÍLTI SZABADALMI BffiMfl SZABADALMI LEÍRÁS 116065 SZÁM Vll/d. OSZTÁLY. — E. 4931. ALAPSZÁM. Rácsok többrácsu csövekhez. Allgemeine Elektricitáts Gesellschaí't cég" Berlin. A bejelentés napja 1936. évi március hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 26-ika. Vezérlőrácsos villamos kisütőedénvekben a rács az elektronáramnak nemcsak az erősségét, hanem térbeli eloszlását is befolyásolja. Az anódán bizonyos körülmé-5 nyék közölt a rács világosan kivehető árnyképe észlelhető. Több, közel egyforma emelkedésű rács használatánál már most gyakran megtörténik, hogy valamelyik külső rácsnak nagy része valamelyik belső 10 rács árnyékában van és azL az elektronáram egyáltalán nem éri, míg más részeknek túlnagy a terhelésük. A terhelésnek ez az egyenetlen eloszlása azzal sem kerülhető el, hogy a rácsokat különböző irá-15 nyokban tekercseljük, mert a rácsok emelkedése általában túlkicsi ahhoz, hogy lényeges szöget keletkeztessen. A találmány szerint több rács alkalmazása esetén a külső rácson a terhelés jobb 20 eloszlását úgy érjük el, hogy a rácsokat többmenetűen tekercseljük. Némely esetben elegendő, ha az egyik rácsot, pl. a belsőt, alakítjuk többmenetűen. Ezzel a rács emelkedését annyira megnöveljük, hogy a 25 két rács drótjainak az anódán való derékszögű vetületei egymással nem zárnak be túlságosan hegyes szögeket. Még előnyösebb mindkét rácsol többmenetűen alakítani és egymással ellentétes irányokban 30 tekercselni. A terhelés legkedvezőbb eloszlását akkor érjük el, ha a rácsdrótok vetületei egymást derékszögben metszik. A találmányt a következőkben a mellékelt rajz kapcsán részletesebben ismer-35 tétjük. Az 1. ábra két, az eddig szokásos módon alakított rácsot tüntet fel, amelyakjek rácsdrótjai egymással ellentétes értelemben tekercseltek. Az ábrázolás egyszerűbbé tételére ez az ábra, épúgy, mint az utána 40 következők az anóda és a katóda elhagyásával a rácselrendezésnek csupán az egyik felét tünteti fel. Ámbár a rajzon az ábrázolás világosabbá tételére a rács emelkedésé L a valóságosnál lényegesen nagyobbra 45 rajzoltuk, mégis tisztán kivehető, hogy a rácsdrótok elrendezése nagyon kedvezőtlen. A rácsdrótok vetületeinek csak egy-egy kereszteződési pontja van, a külső rács egyes vetületei pedig egyáltalán nincsenek 50 metszve. A 2. ábra két oly rácsol mutál, amelyek ugyancsak egymással ellentétes értelemben tekercseltek, melyeknél azonban egyúttal a lalálmányi gondolatot is alkalmazzuk. A 55 kereszteződési pontok száma ilt a belső rács mindegyik drótjára vonatkoztatva kettő és ennek megfelelően a túlmagas rácshőmérséklet veszélye csökken. Még" kedvezőbb a 60 3. ábra szerinti elrendezés, amelynél hárommenetű tekercselést alkalmazunk. A l. ábra a legkedvezőbb villamos feltételek esetét tünteti fel. A két rács vetületei egymást derékszögben metszik. A belső 65 rács négymenetűen, a külső nyolcmenetűen tekercselt. Könnyen belátható, hogy a metszési szögnek a találmányi gondolat alkalmazásával elért megnövelésével szemben az ellentétes 70 értelmű tekercselés előnye háttérbe szorul. Így pl. ha ötmenetűen tekercselt rácsot egymenietű ráccsal együtt alkalmaznánk, akkor nagyjában közömbös lenne, hogy e rácsokat egymással egyenlő vagy egymással 75 ellentétes értelemben tekercseljük-e.
