116048. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható fényrekesz

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116048. SZÁM. IX/f. OSZTÁLY. — /»'. (Í3F>0, ALAI'SZAM. Szabályozható fényrekesz. Di\ Kiszdorier Ö<lön tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1934. évi március hó 16.ika. A találmány különösen fényképészeti célokra való szabályozható fényrekesz, amelylyel a készülékbe eső fény 'mennyisége két független változó függvényében szabályoz-5 ható. Ismeretesek oly szabályozható fényrekeszek, melyek egymás felett elrendezett és egymással pzemben eltolható két áttört ernyőből állanak. Az egyik ernyőben lék-10 alakban bővülő kimetszés, a másik ernyőben több 'köralakú áttörés van. Az utóbbiak akként vannak elrendezve, hogy az ernyők egymással szembeni relatív el mozgatása közben egymásután kerülnek a másik 15 ernvő ékaíakú kivágásába. A köralakú áttörések átmérője fokozatosan növekedik. Ezzel a szerkezettel a készülékbe eső fénymennyiséget csak szűk határok között szabályozhatjuk, mert a két ernyőn áteső fény 20 mennyisége mindaddig semmit sem változik, amíg az ékalakú kimetszés mögött vagy előtt olyan köralakú áttörés van,\ amelynek átmérője kisebb vagy ugyanakkora, mint az ékalakú kimetszés szélessége 25 a köralakú áttörés helyén. Ezt a hátrányt a találmány szerinti fényrekesznél azzal küszöböltük ki, hogy a fényrekesz két ernyőjének áttöréseit úgy képeztük ki, hogy az egyik ernyő egy vagy 30 több áttörésének határvonalai a másik ernyő egy vagy több áttörésének határvonalait az áttört ernyőrészek minden egymás fölé tolt helyzetében metszik. A fényrekesz egyes ernyőit úgy (képezzük 35 ki, hogy az egymásra következő ernyőszakaszokban az áttörések, vagyis a ifelületegységre eső fényátbocsáj;tó nyílások összterületükben fokozatosan nőnek. ,A. kél ernyőben kiképezett áttörések célszerűen szalagalakúak és akként vannak elren- 40 dezve, hogy az egyik ernyőben 'lévő szalagalakú áttörések, az ernyők egymást fedő részeiben, egymást metszik. A találmány szerinti szabályozható fényrekesz két példakénti kiviteli alakját 'az. 45 1. és 2. ábrák nézetben, vázlatosan mutatják. Az 1. ábrában azt az. általános esetet tüntettük fel, amelyben mindkét (a) és (b) ernyőben (c) és (d) kimetszésekvan- 50 nak. Az ernyők egymással szemben való eltolásának irányát a rajiban nyilakkal jeleztük. Az egyes áttöréseknek az eltolás irányában eső (f) méretei az áttörés oldalai mentén haladva, fokozatosan nő- 55 nek. Ugyancsak fokozatosan nő az áttörések egymást fedő részeinek a* a méretei is, amely az eltolás irányára merőleges. Ennek következtében az a mindenkori nyílás (g), amelyen fény áteshet, az eltolás 60 mértékében fokozatosan nő, illetőleg csökken. A 2. ábra a találmány szerinti megoldás egy másik kiviteli alakját mutatja. A fényrekesz itt a (12) fotocellába eső fény mennyiségét két független változó függvényében szabályozza. A rekesz a (11) helyen elrendezendő objektívet körülveszi és egymástól függetlenül eltolható (13) és (14) ernyőkből áll. Ezeknek egyike pl. az oh- 70 jektív fényrekeszével, másika pedig a sebességzár felhúzóművével kényszerűen van kapcsolva. A (13) ernyőiben sugárirányú (15) áttörések vannak Az áttörések szalagalakúak és az egymásra következő áttöré- 75 sek szélessége balról jobbra haladva, fo-