116041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagból álló cipőfelsőrészek szegélyezésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116041. SZÁM. I/b. OSZTÁLY. — H. 9689. ALAPSZÁM. Eljárás textilanyagból álló cipőfelsőrészek szegélyezésére. Hungária Guttaperctaa és Gummiárugyár r. t. cég Budapest. A bejelentés napja 1935. évi december hó 27-ike. A találmány eljárás textilanyagból, pl. vászonból, velourból, stb. álló cipőfelsőrészek szegélyezésére, mimellett jelen leírásban „cipőfelsőrész" alatt a cipő tial-5 pávai közvetlenül vagy közvetve összekötött mindenféle textilanyagrósz, pl. szandáloknál a csatba bekapcsolandó pánt, stb. és „cipő" alatt mindenféle lábbeli, pL szandál, papucs, sitb. is értendő. 10 A textilfelsőrészű és pl. gumitalpú cipők szabad textilszéleinek szegélyezése eddig vagy a ruházati iparban szokáisos visszahajtás és levarrás, azaz a visszahajtott szélrésznek az alapanyaghoz való, 15 varrással történő rögzítés© útján, vagy külön textilanyagú szegélyszalagok ráhelyezése, ráhajtása és az így keletkezett három anyagrétegen átmenő varratokkal való rávarrása útján, vagy pedig gumi-20 szalagnak fentihez hasonló módon való ráhelyzése és a textilanyag mindkét oldalára való rásajtolása és/vagy ráragasstásia útján történt. A szegélyszalagok használata azonban a széleket mégvaistla-25 gította a szegélyeknek az anyagétól eltérő külsőt adott ós — különösen rávar rott szegélyszalagok alkalmazása ós bonyolultabb alakzatok esetén — drága volt. Ugyancsak meglehetősen drága volt 30 a visszahajtással és varráissial való szegélyezés, melynek még hátránya az is, hogy a varrat mindig látszik és hogy durvasziálú és szövésű anyagok esetén a lábbal érintkező belső szabad szélek, különösen 35 a cipő lehúzásakor fellépő igénybevételek hatása folytán, foszlásra és rojtosodásra voltak hajlamosak, minek következtében rajtuk gyakran a lábra kellemetlen nyomást gyakorló és a harisnyát rontó felkunkorodások keletkeztek. 40 A találmány szerinti szegélyező eljárás e hátrányok kiküszöbölését célozza és lényegileg abban van, hogy a textilanyagot önmagával akként szegélyezzük, hogy azt gumioldatitial bekenve, a varrással 45 való szegélyezésnél szokásoshoz hasonló módon visszahajtjuk és az így kapott két anyagréteget, melyek a szegélyt alkotják, rugalmas szerszámmal összesajtolva, a köztük helyet foglaló gumiréteggel, 50 mint ragasztószerrel tartósan egyesítjük. Gumioldattal való bekenés helyett a két anyagréteg közé vékony vulkánizálathm gumilapot is helyezhetünk és a sajtolást ekkor szobahőmérsékletnél magasabb hő- 55 mérsékleten pl. 70—80 C°-on végezzük. A sajtolószerszám célszerűen, síklapokból áll, melyeknek legalább egyike olyan rugalmas éts engedékeny anyagú, hogy azt sajtoláskor a kettős anyagréteg rngalma- 60 san deformálja, miközben benne a sajtolás időtartamára a szegélyt felvevő mélyedés kelétkezik, melynek feneke a szegélyre ható sajtolónyoniást, főleg a sajtolólap anyagának rugalmas erejével 65 fejti ki. Ilyen sajtol ólapként kiválóan alkalmasak az, ismeretes úgynevezett, „félkemény" vagy lágyabb, vulkanizált gumilemezek, melyek vastagsága a textilanyag rétegének előnyöisen többszöröse, 70 de használhatók más műanyagokból, sőt esetleg lágy bőrből készült sajtolólapok is. A sajtolás akár egy ilyen rugalmas sajtolólap és egy féimlap, akár két, rugial-