116033. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozásra érzékeny berendezés

ben az 1. és 2. ábra kombinációján alapuló megoldás is, amikor — pl. a Ferraris-tárcsás amperméter elve szerinti, két tekercsrendszeres készüléken — az egymással 5 sorbakapcsolt tekercsrendszerek közül az egyik a 2. ábrabeli (a) tekercs, a másik • pedig az 1. ábra szerinti, egyértelműen együtt gombolyítotl (al, a2) tekercspár. A fáziseltolás létesítésére szükséges szer-10 vek (pl. kondenzátor) e megoldásban vágtáz (a) tekercshez, vagy pedig külön-külön az (al) és (a2) tekercsekhez kötendők párhuzamosan. A Ferraris-tárcsás wattméter elvén ala-15 puló berendezések kapcsolási módját a 4—6., továbbá 8. ábrák közvetlenül mutaL-ják. Ugyanezek az ábrák egyébként más wattméter jellegű, pl. az elektrodinamikus wattméternek megfelelő elvi megoldásokat 20 is magukban foglalják. A 7. ábra a 113,510. sz. pótszabadalom 3. ábrájával való azonosság következtében tulajdonképen közös forgástengelyre két ellentétes forgatónyomatékot kifejtő, amperméter-típusú készüléket 2o mutat. Ily ellentétes nyomatékokat (külön ellentétes mágneses fluxusokat) létesítő berendezések azonban természetesen a többi (pl. wattmétertípusú) elvi megoldásokkal is lehetségesek. 30 Az 1., 6. és 7. ábrák szerinti megoldásokban alkalmazott (c2) kondenzátor kapacitása s így a kondenzátor méretei is az egyébként szükséges értékek alá csökkenthetők azáltal, hogy a (c2) kondenzá-85 tort s a vele sorbakapcsolt (a2) (ill. a 6. ábrán [al]) működtető tekercset nem közvetlenül a (V) üzemfeszültségre, hanem közvetve egy megfelelően méretezett s a (V) feszültségre, vagy az utóbbinak válto-40 zásákor csak kisebb mértékben változó feszültségre kapcsolt transzformátoron vagy aulólranszformátoron keresztül az üzemfeszültségnél nagyobb feszültségre kapcsoljuk. Ez esetben az összehasonlításra ke-45 rülő kondenzátorok kapacitása a feszültségnövelés négyzetének arányában csökken. Miután a kondenzátor s a vele sorbakapcsolt tekercs energiaszükséglete kicsiny, aránylag kis méretű és olcsó transzformá-50 tor alkalmazásával a kondenzátorbanjelentékeny megtakarítás biztosítható. A külön transzformátor azonban meg is takarítható, ha az említett 1., 6. ill. 7. ábrákban a telített (E) fojtótekercset egy telített transzfor-55 mátorral helyettesítjük, melynek szekunder áramköre az egymással sorbakapcsolt (c2) kondenzátort és (a2) (ill. a 6. ábrán [al]) tekercset tartalmazza. Aulőlransztorin á torral ekkor a 8. ábrabeli megoldáshoz hasonló elrendezés keletkezik, azzal a 60 különbséggel, hogy a (a2) kondenzátort tartalmazó áramkör a telített fojtótekercs kapcsai helyett a telített transzformátornak a primer menetszámnál nagyobb szekunder menetszámú teljes tekercselésére van 65 kapcsolva. A 8. ábra szerinti megoldásban az (al) működtető tekercsre eső feszültség kisebb értékét a vele sorbakapcsolt (c2) kondenzátor nélkül egyébként úgyis biztosíthatjuk, ?o hogy e tekercset nem az (f) fojtótekercs kapcsaira, hanem ennek megfelelő közbülső meneteire kapcsoljuk, úgy, hogy ez esetben az (f) fojtótekercs az (al) tekercset árammal ellátó autótranszformátornak 75 tekinthető. Ugyanez az eset akkor is, ha autótranszformátor helyett külön primer és szekunder bekercseJésű normális transzformátort alkalmazunk, mikor is a szekunder tekercselésnek csak kis számú me- 80 nete van. Avégből, hogy a találmány szerinti készülékeken egymás ellen ható komponensek az alapfeszültségnél egymással pontosan egyensjúlyba hozhatók legyenek, leg- 85 alább a komponensek egyikének szabályozhatónak kell lennie. Az 1—8. ábrák szerinti elrendezéseket véve alapul, a szabályozás történhetik akár a (c2) kondenzátor kapacitásának, akár az (f) fojtó- 90 tekercs induktivitásának megváltoztatásával. A szabályozás legegyszerűbben akár a (c2) kondenzátoron, akár pedig az (f) fojtótekercs tekercselésén alkalmazott osztásokkal eszközölhető, aminek azonban az 95 a hátránya, hogy a szabályozás csak lépcsőzetesen, az osztás nagyságának megfelelő fokozatokban, történhetik, továbbá, hogy szabályozáskor a készülék kapcsolásán változtatni kell. E hátrány kiküszöbölhető, ha 100-a szabályozást az (f) fojtótekercs shuntolásával eszközöljük, mely célra akár villamos, akor pedig mágneses shuntolást alkalmazhatunk. Villamos shuntolás esetén folytonosan változtatható ohmdkus, vagy 105 induktív ellenállást kapcsolunk a fojtótekercs kapcsaival párhuzamosan, ami egyszerű szerkezetű kisméretű tolóellenállás, vagy a gyengeáramú technikában használatos potentiométerhez hasonló kivitelű tto szerkezet lehel. Mágneses shuntolás esetén pedig a vasmagban (vagy a keresztmetszetnek egy helyen való megszűkítése vagy megszakítása révén, pl. a lemezeknek egy helyen való átlyukasztásával, vagy 115 pedig egy helyen a lemezek egy részében