116022. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú fényívhegesztő gép
.4 116022. ban mágnesez. Minthogy villamosan egytengelyű armatúrákkal szemben a most tárgyalt lu> re; r, tengelyű a r matúrának járulékos kompenzált áram tömege van (1. 5 3) kefék között, ezért ennek a kivitelnek, mint már említettük, nagyobb a látszóla lagos ellenállása. A gépet, célszerűen páratlan számú segédpólussal látjuk el. A 8. ábrán látható, hogy I. és III. pó-10 lusok között az erővonalutat az armatúra ugyanolyan értelemben mágnesezi, mint az i. pólus (awHi főáramkörű ampermenetei. Ha az armatúra forgásirányát megváltoztatjuk és egyidejűleg a mellék-15 áramkörű meneteket úgy kapcsoljuk, hogy mágnesező hatásuk ugyanaz maradjon, mint előbb, akkor, minthogy az armatúra áramiránya megváltozott, T. pólus főáramkörű tekercseinek csatlakozását is 20 meg kell változtatni, hogy íAWVi ismét (AW\) ellen hasson. Az előbbi esettel szemben azonban az a különbség, hogy az armatúra ampermenetei most I. és UI. pólus között az áramú tat ellentétesen 25 mágnesezik, mint i. pólus főáramkörű menetei. Emiatt ennél a kapcsolásnál azonos hegesztési -kara'kterisztika eléréséhez több főáramkörű anupermenetre (AWS ' lesz szükség vagy pedig más ger-30 jesztési karakterisztikát nyerünk. Ennél a tekercselrendezésnél tehát a forgási irány és sztator-tekereselés átkapcsolásával egyező számú hatékony menetszámmal különböző hegesztési karakteriszti-35 kára tehetünk szert. A hegesztési karakterisztikák szabályozhatóságát növeljük, hogyha T. pólus mellékáramkörű meneteit átsarkítjuk. Itt lényeges, hogy I. pólus gerjesztő árama ki-40 seibh legyen, mint II. pólusé, mert csak ekkor marad (1, 2) kefék iiresjárási feszültsége nullánál nagyobb. A 6. ábra szerinti kapcsolásnál, melynél I. póluson főáramkörű és mellékáram-45 körű menetek is vannak és amely nagyobb hegesztő áramokhoz igen előnyös, minthogy a gép induktív ellenállása nagv, kis hegesztési áramerősségeknél (R) szabályozóval I. pólus mellékáramkörű tekercsét 50 meg kell szakítani. Ez az intézkedés a gép dinamikus kaira kterrsztiká jávai függ össze, mely itt egészen másként jön létre, mint az 1. ábrán szemléltetett ismert gépnél. A 9. ábra- szerint a mellékáramkörű 55 meneteket teljesen a II. pólusra korlátozhatjuk. Mellékáramkörű gerjesztésnél és üresjárásinál II. pólust átjáró gépimező T. és III. pólusokon át két egyforma részre hasad, ha a póluspárkörök mágneses ellenállása 60 egymásközött egyforma. Az. armatúra terhelésnél III. pólussal egyirányban mágnesez. Ezt a mágneses hatást III. póluson vagy I. és III. pólusokon alkalmazott főáramkörű menetekkel még növelhetjük. A 65 stationer karakterisztika ebben az esetben a 10. ábra szerinti lefolyású. Stationer állapotban közepes terhelésnél (A kapocsfeszült,ség és J áramerősség) a mező elosztását a 12. ábra mutatja. Minthogy hegesz- 70 tésnél a fényív ellenállása változik, (J.) áramerősség, ha a sztatikus és dinamikus karakterisztikák összeesnek, (J) középérték körül (J1 ) és (J1 1 ) értéken ingadozik: eseppképzödésnél, rövidzárlat esetén az 75 áram («Tl u )-r& nő. A munkaáram gyors ingadozása a gépmező megváltoztatására ad impulzusokat. A gépmezőnek a mellékáramkörű menetekkel csatolt része (II. pólus) keveset változik, minthogy a mellék- 80 áramkörű meneitek (2, 3) kefékkel az armatúra meneteken keresztül rövidrezárva, ezen mezőrész gyors változása ellen hatnak. Ezt tehát a legkedvezőtlenebb e seti ion állandónak vehet jük. Ezzel szem- 85 ben a mezőnek csak a főáramkörű menetekkel láncolt része I. és III. pólusokon át a mellékáramú ampermenetekkel való csatolás nélkül akadálytalanul zárulhat, mint ezit 11., 12. és 13. ábrák mutatják. A 90 11. ábra (J1 ) áram esetén érvényes, 13. ábra (J1 1 ) esetén, 9.. 11., 12. és 13. ábrákon szemléltetett mezőeloszlásból világosan kitűnik. hogy II. pólus mezejének állandósága elenére a gép feszültsége az áramtól 95 való függőségben 11. ábra szerint tág határok között változhat, minthogy a feszültség az arimatura jobbra haladó (120 villamos fokos) húrozott tekercselésénél (1, 2) és 2, 3) kefék közötti tekercs rétegében 100 indukálódik. Ennek folytán a 9. ábr-a elrendezésében is jó és a sztatikus karakterisztikával megközelítőleg egybeeső dinamikus karakterisztikát érhetünk el; 9., 11., 12. és 13. ábrák azt is mutatják, hoigy a 105 sztatikus karakterisztika mentén csökkenő kapoesfeszültség'gel a gerjesztő feszültség (2, 3) keféken nő, minthogy ez a feszültség az armaturamen etek ama rétegében indukálódik, amelyik (2, 3) és (3, 1) kefék kö no zött fekszik. Ha a gerjesztő amperm'snetek száma növekvő hegesztőáramnál állandó maradna, vagy pedig csökkenne, akkor a sztatikus karakterisztika meredekebb volna. Növekvő gerjesztő feszültség 115 ellenére úgy érhetünk el állandó gerjesztő aimpermeneteket, hogy II. pólusra a 14. ábra szerint két gerjesztő tekercset helye-
