116014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményfémötvözetek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116014. SZÁM. XVI/C. OSZTÁLY. K. 13113. ALAPSZÁM. Eljárás keményfémötvözetek előállítására. Kratky Autal mérnök, Wien. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 10-ike. Az utóbbi években egész sora vált ismeretessé olyan keményfémötvözeleknek, amelyek különösen alkalmasak mindennemű nyersanyagnak mint munkadarabra nak megmunkálására, pl. forgácsolására. E fémötvözetek alapanyagai többnyire kizárólag keménykarbidok, esetleg párosulva egy vagy több keménynitriddel. Ezekhez az anyagokhoz összesülés útján 0 lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten olvadó segédfémet, főleg Ágasat, kobaltot vagy nikkelt, esetleg krómot és más, alacsony vagy magas hőfokon olvadó fémeket is ötvözünk. 5 A segédfémneik (mintegy 5-20% menynyiségben) emellett mindenekelőtt az a célja, hogy a keménykarbid-, illetve keménynitrid-részecskéket egymással összekösse, ill. összeforrassza és így olyan össze-10 sült dara,bokát kapjunk, amelyek kevésbbé ridegek, mint a tisztán keménykarbidokból vagy keménynitridekből összesülés vagy öntés útján előállított alakdarabok. Az öszszeforrasztás az összesülés folyamán megy 15 végbe olyan hőmérsékleteken, amelyek többnyire éppen csak alatta vannak a segédfém vagy segédfémek olvadási pontjának. De mindezek az összesüléssel előállított ;0 alakdarabok többnyire erősen lyukacsosak, amely körülmény a későbbi, pl. szerszámnak való felhasználáskor károsan hat. Még a nyomással előállított, összesült alakdarabok is — amelyeknek előállítása pedig igen 5 nehéz — a mag körül majdnem mindenkor kissé lyukacsosak. A nyomás ugyanis az igen érdes és durva anyagban, amelyben még nagy adhéziós erők is hatnak, nem igen tud tovaterjedni. A belső szemcsesurlódás ugyanis az ilyen sajtolt alak- 40 daraboknál a sajtolási művelet alatt szerfölött nagy és csak igen nehezen, de legtöbbnyire egyáltalában nem győzhető le teljesen. Még az olyan sajtolt alákdarábok is, amelyekhez a segédfémet vagy segéd- 45 fémeket becsurgatással utólag ötvözzük, némileg, mindenekfölött a mag körül lyukacsosak és hozzá még meglehetősen ridegek is, mivel majdnem egészen az öntött darabok sajátságait és jellemzőit ve- 50 szik fel. E bajokon a beható kísérletek tanúsága szerint úgy segíthetünk, hogy az ilyfajta sajtolt alakdarabokal nem egyetlen munkafolyamatban állítjuk elő sajtolással egyet- 55 len darabban, - miként eddigelé —, hanem i\gy, hogy számos egymáson fekvő, egyenkint sajtolt és nyomással egymáshoz forrasztott, vékony réteget létesítünk. Eddigelé az alkalmas karbid-fémporból 60 sajtolt alákdarabokat megszilárdítás végett többórán vagy napon át növekedő hőmérsékleteken hőkezelésnek (összesülési eljárásnak) vetették alá. Ez azonban a talál-' mány szerinti eljárás mellett feleslegesnek 65 bizonyul. Keményfémötvözetnek a találmány szerinti előállítása gyakorlatilag például a következő módon míehet végbe: Példaképpen volfrámkarbid és valamely, 70 mintegy 8<>/o-ot kitévő segédfém, pl. vas1 poralakú keverékét mintegy 1/100 mm vékony rétegben valamely alkalmas alátétre, pl. vaslapra szórjuk úgy, hogy a vaslapnak mintegy 2 cm x 10 cm nagyságú 75 területe teljesen betakartassék. Az alá-