116012. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőberendezés

116013. 7 l'orrá&ok közötti közbenső ponttal összekötött. > £91) anód a (88) és (89) ellenállások közötti (55) közbenső ponthoz kötött, mely közbenső pont lényegileg pozi-5 tivebb a (86) és (87) források közötti közbenső pontnál. A (84) katód és a (87) •feszültségforrás negatív sarka között a (92) ellenállás kapcsolt, amelynek változtatható csapolási pontja a (C) kapoccsal és ennél-0 fogva a (47) tekercs alsó oldalával összekötött avégből, hogy a (83) rácsnak kellő negatív előfeszültséget adjon. A (82) egyenirányító ennek következtében anódáramegyenirányitást végez, mimellelt az anódb áram a jelerősség növekedésével növekszik. A (88, 89) és (90) ellenállásokat úgy méretezzük, hogy az (55) pont és ennek következtében a (91) anód is a földhöz j képest elegendően pozitív feszültségűek ahhoz, hogy legalább részben ellensúlyozzák a (83) rácsra gyakorolt negatív elöfeszültség hatását. Ennélfogva elegendő jelfeszüliLség jelenléte esetén tér áram folyik, 1 jelhiány esetén pedig a téráraim vagy folyik, \a<

g\ szünetel. Jel vételénél a keletkező egyirányú egyenirányítón áram (vagy áramváltozás) a híd körben ugyanúgy f olyik, mint ahogy l azt az előző berendezésekke!l kapcsolatban leírtuk, mimellett az áram a (88) ellenállásban növekszik, míg a (89) és (90) ellen-f állásokban az áram csökken. A (60) pontban az egyirányú feszültség normálisan , a szabályozott csövek katódjaihoz képest gyengén negatív és jel vételénél jobban negativvé válik. A vezérelt csövekben az erősítés a (63) vezetéken keresztül a (D) kapocsról önműködőlég szabályozódik úgy, amint azt már az előző elrendezésekkel kapcsolatban is leírtuk. Az 1. ábra szerinti önműködő hangerősség-szabályozás működését röviden ismertetjük, azL részletesebben a 112686. 1. sz. magyar szabadalmunkban, valamint az említetL 1.879.861, 1.879.862 és 1.879J863 számú amerikai szabadalmaink leírásában ismertettük. Mindezeknél az elrendezéseknél az önműködő hangerőszabályozás a kimeneti jelfeszültségnek a szabályozószervre felvitt kismérvű változásaitól függ. Ha a vett jalerősség tetemesen megnövekszik, a kimenő jelerősség is ugyanoly mérvben igyekszik megnövekedni. A szabályozószerkezetnek az a törekvése, hogy a jel szélsőséges erősítését csökkentse. E két törekvés ellentétes természetű, ennek következtében egyensúlyi állapotnak kell bekövetkezniej amelyben mind a két tendencia szerepet játszik. Ennek eredménye- 60 ként a kimenőjel-erősség kismérvben megnövekszik és az erősítés egyidejűleg tetemes mérvben, csökken. Általában, minél kisebb az előbbi hatás, annál tökéletesebb az önműködő szabályozás. 65 A szuszpendált önműködő hangerősségszabályozás oly javítás, amely a tökéletesnek jobb megközelítését engedi meg, mert a kimenőjelerősségnek a szabályozószerkezetre lélvitL aránylag kismérvű változása 70 az erősítésnek igen nagymérvű változását idézi elő. E hatás elérésére más módokat is javasoltak már, azonban azok nem ily egyszerűek és nem mentesek a moduláció hatásaitól. A Lalálmánybeli berendezésnél, "5 amint azt az 1. ábrán let Lüntétjük, ily sajátosság együttesen meg van. A találmányt az 1. ábrán feltüntetett teljes vevőberendezéssel kapcsolatban irtuk le. Az e berendezésnél alkalmazott ön- 80 működő hangerősségszabálvozás «regresizsziv» szabályozás, mert a vevőberendezés, amelynek teljesítményét szabályozzuk [a (18, 32) és (31) csövek], a rendszerben villamos értelemben megelőzi a (43) pon- 85 tot, amelyről a jeleket a (67) szabályozóberendezéssel csatoljuk. Az 1. ábra szerinti regresszív önműködő hangerőszabályozásra az is jellemző, hogy a szabályozó szerkezetlei csatolt jelfeszültség a regresz- 90 sziv szabályozóhatástól függ. Az önműködő hangerősségszabályozásnak másik fajtája a «progresszív;) szabályozás, amely egyes vonatkozásokban ellentéte a regresszív, szabályozásnak. A 95 szabályozásnak ez a másik fajtája azért progresszív, mert a vevőbereiidezés, amelynek teljesítményét szabályozzuk, a rendszerben villamos értelemben utánakövietkezik annak a pontnak, amelyről a jeleket 100 a szabályozószerkezettél csatoljuk. A progresszív önműködő hangerősségszabályozásra jellemző, hogy a szabályozószerkezettel csatolt jelfeszültség a progresszív szabályozó hatástól független. 105 Egyes esetekben előnyös lehet a regreszsziv és a progresszív szabályozásnak a kombinálása, minthogy azok kombinatív együttműködésre alkalmasak. A regresszív szabályozás, progresszivszahályozással való 110 együttműködésben, vagy anélkül, abban az az esetben célszerű, ha a vett jelfeszültség tág határok közötti változásoknak van alávetve, mint pl. rádióhirszóró-vevőberendezéseknél. 115 A találmány nem szorítkozik csupán az 1. ábrán feltüntetett regresszív önműködő hangerősségszabályozásnál való alkalma-