115996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes széntartalmú anyagok előállítására

vagy kálium foszfátjai is jól alkalmazha­tók. A hozaganyagokat hordozókra, mint aktív szénre, őskokszra, szén hidrogéni'­zési maradékra ós hasonlóra vihetjük fel. 5 A készüléknek az a helye, amelyen a halo­gén-kötő anyagok adagolásának történnie kell, n hozagarnyagnak a mindenkoii rcak­oiófeltéitelektől függő átalakulási sebessé­gétől, a reakcióedényben lévő szabad ha­(0 logén mennyiségétől, továbbá a reakcióban résztvevő anyagok áramlási sebességétől függ és pedig a hozzáadásnak oly korán kell megtörténnie, hogy a reakciótermé­keknek az edényből való kilépésénél a ha-15 logén már kötött álakban legyen jelen. Olyan hozaganyag'okalkalmazásánál, ame­lyek előzetes redukció nélkül alkalmasak halogén vagy hálogénhidrogén megköté­sére, ezeket célszerűen a. kiáramlási nyílás 20 közelében adagoljuk a reakciótermékek­hez. A halogén kötő anyagokat a kiindulási anyagokkal keverve, vagy valamely fo­lyadékban (pl. vízben vagy olajban) oldva 25 vagy szuszpendálva, vagy elük péppé ala­kítva, vezethetjük be a reakcióedénybe. A hozaganyagokhoz, a gázokhoz vagy a kiindulási anyagokhoz reakciógyorsító szereket is adagolhatunk. 30 Hm 'hasadási reakcióknál a hoznganya.gok kellő redukciója nem. következnék be már magától, úgy hidrogént vagy más redu­káló hatású gázt, pl. szénoxidot, adhatunk hozzá. 85 A gázfázisban való dolgozásnál, pl. kö­zépolajok, benzinek, fenolok vagy gázalakú szénhidrogének, pl. 'etán, propán és hason­lók, feldolgozásánál a halogént kötő anya­gokat, esetleg' más katalitcs hatásé 40 anyagokkal együtt, célszerűen a reakció­edény utolsó részében, vagy egy ez után kapcsait edényben, alkalmazzuk. Szilárd vagy magas forrpontú kiindulási anyagok feldolgozásánál, amelyeknél az 45 eljárás különösen célszerűen alkalmaz­ható, ezekhez katalitosan ható anyagokat, mint fémeket, vagy fém vegyületeket, ada­golhatunk, különösen a 2—8. csoporthoz tartozókat, pl. cinket, kadmiumot, alumi-50 niumot, szilíciumot, titánt, germániumot, ónt, ólmot, vanadiumot, krómot, wolfra-mob molibdént, uránt, mangánt, réniumot, va­sat. nikkelt, kobaltot vagy rezet is, vag -ezek oxidjait, szulfidjait, halogenidjeit, 55 vagy savanyú sóit. A kiindulási anyago­kat a kívánt reakcióhőfokra, 300—600°-ra vagy még feljebb, pl. gázzal fűtött csövek­ben, hevítjük és közvetlenül azután tá­gabb reakcióedénybe vezetjük. A reakciót célszerűen 20—200 atmoszférán vagy még 60 nagyobb nyomáson hajtjuk végre. Hidro­gén jelenléte különösen előnyösnek mutat­kozott széntartalmú anyagok nyomás alatti hidrogénezésénél. Itt 100—500 at­moszférás vagy még ezen felüli nvomáso- 65 kat alkalmazunk. A termelési hányad növelése és a reak­ciótermék minőségének javítása céljából a kiindulási anyagokhoz a reakció előtí vagy alatt, pl. a felhevítés megtörténte 70 után halogént, klórt, jódot vagy brómot, vagy ezeknek hidrogénnel képzett vegy; leteit adagoljuk. Célszerűen alkalmazhat­juk nem-fémek halogóiivegyületeit, mini pl. széntetrakloridot, etilén-, metilén-, etil-, 75 metilkloridot, benzoilkloridot, klórbenzolt, kénklorürt, kéntetrakloridot, szelénldorürt, foszfortr,5 kloridot vagy más halogének megfelelő vegyületeit vagy ammoiiium­kloridot is- 80 /. példa. Finomra őrölt kőszenet ugyanabból a szénből származó íieliézolajjal 1:1 arány- 1 han péppé alakítunk. Ehhez a keverékhez 0.01% molibdénsavat, 1.5% nátriumszulfá- 85 tot és 1.1% ammoniunikloridot (a szénre vonatkoztatva) adunk. A szénpépet hidrogénnel együtt 250 atm. nyomáson gázzal fűtött csőrendszerben 440c -ra felhevítjük ós közvetlenül ezután 90 tágabb fűtetlen reakcióedénybe' vezetjük, i melyben 460° hőmérsékletet tartunk fenn. A reakciókeverékhez ezen edénybe való be­lépése előtt, 0.01% molibdénsavat (a szénre vonatkoztatva) adagolunk, amely aszfalt- 95 mentes nehézolajban van elosztva. A reak­oióedény után egy másik edény követke- ! zik, amelyben a magas forráspontú éis szi­lárd részeknek a gőzalakú termékeiktől való elkülönítése történik. A szén 95%-a 100 ilyen módon főként folyadékká alakul. A reakciókeverékből távozó folyékony és gőzalakú termékek a klórt kötött alakban tartalmazzák, úgy hogy a reakcióedény után kapcsolt készülékrószek kor roziója 105 még hosszú üzemtartam esetén sem követ­kezik be. 2. példa. Finomra őrölt ruhrvidéki gázkokszot, amelyet mechanikai úton 4% hamutarta- no lomig hamumentesítettünk, 0.02% molib­dénsavval itatunk és ugyanabból a szén­ből származó nehézolajjal 1:1 arányban péppé alakítunk. A szénpápaiez 1.1% amimo' niumklcridot (a szélire vonatkoztatva) 115 adagolunk. A keveréket azután hidrogén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom