115970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dipolanyagoknak villamos molekularezonanciával történő dielektromos sarkitására

rizációszerű reakciókat is. így az eljárás meggyorsíthatja a lakkok és kencék szárí­tását, a stirol megszilárdulását, A és B bakelitnek C bakelitté ós isoprénnek gu-5 mivá való átalakulását. Gumi elenyésző mennyiségű kénnel vulkanizálható. Á mű­selyem előállításánál a viszkozitás emelke­dése, amely akkor lép fel, amikor az anyag a fonófúvőkákat elhagyja, állandósítható, 10 úgyhogy a végtermék az igénybevételek­kel szemben nagyobb ellenállóképességű.! Az eljárás egyéb oly reakciókat is előidéz­het, amelyek rendszerint katalizátort igé­nyelnek; így acetilén és vízgőz ozon jeíen-15 létében ecetsavvá alakul, mimellett köz­benső termék gyanánt aeetaldehid keletke­zik. Az ily reakciók előidézésére leghatáso­sabb frekvenciák rendesen oly körzetben fekszenek, amely 2,5—3,5; 8,5—9,5; 26,5 -20 30 cm hullámhosszaknak felel meg. Az ön­frekvenciák valószínűleg a 3. típushoz tar­toznak, vagyis termkülönbözetek. Ha az utóbb említett fajtájú, valamely jellegzetes frekvenciájú, váltakozó mező ha-25 tása alatt végbemenő reakció folyamán az előbbi mezőre erős állandó mezőt szuper­ponálunk, akkor a reakció folyamán fel­szabaduló energia olyan sugárzás alakjá­ban jelentkezik, amelynek jellegzetes frek-30 venciája 3. típusú. Valamely vegyi reak­ció tehát kvázioptikai .frekvenciájú sugár­zás keltésére! használhaté) fel, amely tetszés szerint kimutatható és alkalmazható. E jelenség előidézésér e az egymással ti agy 35 vegyi affinitásban álló anyagok — pl. hidrogén, klór, foszfor, arzén — közötti reakciók különösen alkalmasak; a kibo­csájtott sugárzás a hidrogén termkülön­bözeteivel kombinálható, amelyek 2,75, 8,25 40 és 27,5 cm hullámhosszaknak felelnek meg. Ha emellett az anyagnak két vagy több szomszédos jellegzetes tcrmkülönbö­zete lép fel, úgy az sávos színképet sugá­roz ki. Ismert elvekkel egyezően a term-45 különbözetnek megfelelő frekvenciánál ki­sebb frekvenciájú sugárzás is felléphet,! A fenti példákban közölt számértékek, pl. hullámhosszak, adott feltételek mellett bizonyos csövekkel, illetőleg adókkal vég-50 zett kísérletekre' vonatkoznak és így csu­pán tetszés szerint kiválasztott adatoknak tekintendők, amelyek az eljárásnak kü­lönböző alkalmazásait közelebbről meg­világítják. 55 Szabadalmi igények: 1. Eljárás dipolanyagok, illetőleg dipol­sajátságokkal rendelkező vagy ilyene­ket felvevő atóm- és molekulaegysé­gek energiatartalmának permanens, re­manens és reaktív változtatására, azzal 60 jellemezve, hogy az anyagot központo­sított és oly kvázioptikai frekvenciá­val rezgő elektromágneses mező ha­tásának tesszük ki, amely frekvencia az anyag önfrekvenciái (jellegzetes 65 frekvenciái) egyikének felel meg. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganato­sítási módjia, azzal jellemezve, hogy a központosított mező álló mező, 3. Az 1. igény szerinti eljárás foganata- 70 sítási módjia, azzal jellemezve, hogy a központosított mező sugárzási mező. 4. Az 1., 2. vagy 3. igény szerinti eljárás foganatosítási módj;a, azzal jellemezve, hogy az önfrekvencia vagy a dipólt 75 alkotó töltések önrezgési frekvenciájá­nak vagy a relaxációs időtől függő ön­rezgés frekvenciájának vagy pedig a molekulaszerkezetre jiellemző lerm­különbözeti frekvenciának felel meg 80 5. Az előző igények bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja a rezo­nanciahelyek és/vagy az irányítóhatá­sok megfigyelésére, azzal jiellemezve, hogy az anyagot a központosított me- 85 zabén sarkított fénynek tesszük ki és a kettőstörés mértékét meghatározzuk, az anyag önfrekvenciájának megálla­pítása céljából, 6. Az előző igények bármelyike szerinti 90 eljárás foganatosítási módja, azzal jel­lemezve, hogy az anyag önfrekvenjciá­jíát a rá ható rezgő mező frekvenciá­jával úgy hangoljuk össze, hogy az anyag hőmérsékletét és/vagy nyomását 95 és/vagy különböző anyagok keveréké­nek koncentrációját változtatjujk. 7. Az előző igények bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jel­lemezve, hogy az anyagot egyidejiűleg 100 vagy időközönként két vagy több frek­venciával rezgő mező hatásának tesz­szük ki, amely frekvenciák mind­egyike az anyag egyik önfrekvenciájá­jának felel meg. 105 8. Az előző igények bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jel­lemezve, hogy a kezelendő anyagot a központosított rezgő mezőn megsza­kítás nélkül vezetjük át. 110 9. A fenti igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a központosított rezgő

Next

/
Oldalképek
Tartalom