115955. lajstromszámú szabadalom • Fához hasonló massza és eljárás előállítására

[AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115955. SZÁM. I \ LL 1 . OSZTÁLY. — W. 6500. ALAPSZÁM. Fához hasonló massza és eljárás előállítására, Dr. Wyss Oswald F. fizikai vegyész, Berlin. A bejelentés napja 1936. évi január hó 29-ike. A természetes fának és a rétegfának, mint szerkezeti anyagnak, hátrányai a köve tkezők: 1. Az anyag természetes növésében rejlő 5 különfélesége folytán a szerkezeti anyag nem normalizálható és nem standardizálható. 2. Az egyirányú rostok nedvességf elvétele és az ezzel kapcsolatos, főleg egy• io irányban végbemenő duzzadás folytán a formaállóság számos alkalmazási célra elégtelen. A találmány porózus, fához hasonló massza, amely a természetes fának és a 15 rétegfának fizikai tulajdonságaival .(fajsúly, jó megm un kál 11 al óság stb.) rendelkezik, de a fen tenn i ítell hátrányoktól ment. Szilárdságát két tényezőnek köszöni, még pedig a szerves rostok nemezítésénck és 20 kötőanyag beágyazásának. A természetes fával ellentétben azonban hiányzik belőle az irányított rostszer kezet, mimellett a kötőszer úgy van beágyazva, hogy a rostokat körülveszi és így a víz- és folyadék-25 felvételt s az azzal kapcsolatos duzzadást gyakorlatilag meggátolja. A találmány szerinti új szerkezeti anyag tehát lényegesen különbözik a csupán nemezített, pépszerű rostanyagból készült szigetelő leme-30 zektől és ugyancsak alapvetően különbözik mindazoktól az anyagoktól, amelyeknél a fa- és rostanyagokat csupán töltőanyagként sajtolják össze kötőszerekkel. Ilyenek pl. a sajtolt műgyantatermékek és 35 a faoementek. A nemezíités elérésére a massza alapanyaga szerves rost, pl. faköszörület-, cellulóza-, cukornád-, bambuszrost és kötőanyagként pl. keményedő enyv, kazeintermékek, kencék, mindennemű természetes 40 és műgyanták vagy ezek keverékei alkalmazhatók. Emellett műgyanták, pl. fenolaldehid- és fenolkén-kondenzációs termékekés ezek homológjai váltak he legjobban. A masszába töltőanyagokat is adhatunk, 45 ametyek a nemezíithető rostokkal ellentétben, nem tartoznak a nemez-strukturához. Ily töltőanyagok pl. csillámpor, .szemcsés parafa, azbesztrost, vulkánfiber, fa, stb. A massza szilárdságát kívül és ill. vagy 50 belül azbesztcement-, természetes fa-, fémlemezeik, csövek, rudak, szálak, szövetek, rácsok alkotta fegyverzetekkel fokozhatjuk. Emellett előnyösen oly anyagokat kell alkalmazni, amelyeknek duzzadási és kitér- Sb jedési együtthatója megközelítőleg ugyanakkora, mint a masszáé. Ez a fához hasonló, új massza sokféle célra alkalmazható, pl. a bútor- és asztalosiparban, vasúti kocsi- és hajóépítéshez, fal- 60 borításhoz, röpülőgép- és karosszeriaépíléshez. a haiigszeriparban, a rádió- és gramofoniparban, díszműáruk és más alakos lestek, pl. puskatusok, ceruzák, képkeretek stb. előáll iilására. 65 Az említett tul aj donságokkal rendelkező, találmány szerinti massza az alább ismertetett módon állítható elő. A jobb megértés kedvéért előbb a rosttest előállításával, azután a kötőanyag al- 70 kalmas bevezetésével foglalkozunk. Nemezíithető rostokat alkalmas duzzasztó és diszpergáló szerrel, előnyösen vízzel megduzzaszlunk és lehetőleg elemi rostokká való megoszlásig szuszpendálunk. 75 A diszpergálószer zömét azután pl. kisaj-