115953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogéneknek átalakítására értékes termékekké hőbehatás alatt

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTKASAG SZABADALMI LEIRAS 115053. SZÁM. IV/IL/1. OSZTÁLY. — R. 0931. ALAPSZÁM. Eljáx-ás és berendezés szénhidrogéneknek átalakítására értékes termékekké hőbehatás alatt. . Rulirchemie Aktieiig'esellschaft cóg' Oberhausen-IIolten (\ émetország). A. bejelentés napja 1936. évi március hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 18-ika. A szénhidrogéneknek magas hőfokokon történő átalakítása műszaki szempontokból nehézségeket okoz, mert az ilyen reakciókat gyakran egyidejűleg vákuumban és ö magas hőmérsékleteken keli megvalósítani, így pl. metánt, etánt vagy etilént acetilénné 1000-1800 C° nagyságrendű hőmérsékkv lek és egészen lefelé 0,1 atm-ig terjed;') légritkítás alkalmazásával sikerül átalakítani. 10 Hasonlóképen a szerves színtéziseknél fontos kéksavat metánból vagy homologjaiból magas hőmérsékletek betartásával és vákuumban, acetilénből pedig ammóniával magas hőmérsékleteken végzett cserélő bomlással lehet előállítani. Elvileg kívánatosnak látszik valamely szokásos szerkezetű hőtárolót légköri nyomásion felfűteni és ezután a reakciót vákuumban, ugyanabban a hőtárolóban véghezvinni. Az 20 ilyen üzemmel az a megfontolás állt szemben, hogy egyrészt a nyomás és vákuum váltakozó alkalmazása a hőtároló töltőanyagának elpusztulásához, valamint a töltőanyagot kívül körülvevő szigctelőréle-25 gek tönkreléfeléhez vezet, de másrészt az a hátrány is mutatkozik, hogy a szénhidrogénekből nem kívánt módon jelentékeny mennyiségű szén válik ki. A gázok minden nyomásváltozásnál az anyag pórusain és 30 hézagain áthatolnak. A berendezésnek ez a folytonos «lélegzése» az említett pusztító hatásokhoz vezet. Minden kézenfekvő szakértői megfontolással szemben gyakorlatilag foganatosított 35 kísérleteink azt igazolták, hogy az említett reakciók megvalósítására regeneráló kemencék alkalmasak. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a hőtároló (öltését célszerűen^ (le legalább is a reakcióövben tűzálló, gyakorlatilag pórusmenles anyagból készítjük, 40 míg a reakciótér falát nagy mértékben tűzálló és az eljárás folyamán fellépő igénybevételeknek ellenálló anyaggal béleljük ki. így pl. a fal kibételésére alumíniumoxid kő bizonyult alkalmasnak, melyet ömlesztett korundbó! a célnak megfelelő kötőanyagok hozzáadásával körülbelül 1800 C"-on égettünk. Az alkalmazóit aluminiumoxiidkő példaképem összetétele a következő; 45 50 AIA SiOa CaO Fe2

0;

i 98 - -99.8°/0 1,0- 0,1% 0,2 — 0,8 u

/o 0,1— 0,4°/o A falbélésnek célszerűen csak kis. pl.1

55 30—90 mm falvastagságot adunk, mivel azt kerámiai okokból csak nehezen lehet kellően pórusmenles anyagból előállítani és ezért lömegét célszerűen lehetőleg kisebbítjük, abból a célból, hogv a fal bé- 60 lésének és a gáznak kölcsönös káros behatását a lehető legkisebbre csökkentsük.1 Ezzel azonban az a hátrány jár. hogy a kemencetérnek hőszigetelését, mely a leglöbbnyire igen magas bőmérséklelekre való 65 tekintettel alig nélkülözhető, nem érjük el. Ezt a hátrányt viszont azzal küszöbölhetjük ki, hogy a hőtárolót kettős köpennyel zárjuk körül, melynek közbenső