115914. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó transzformátor
magot körülfogó, állandó menetszámú tekercselésből és több, csápolásokká! ellátott, mindegyik részmagot egyenként körülvevő szabályozóte kereselésből áll. A szabályozó-5 tekercselés két vége és csapolásai úgy vannak egy közös kontaktuspályához vezetve, hogy a szabályozóiekercselésnek két szomszédos kontaktusnak vezetőleges áthidalásánál rövidrezárt része a hozzátartozó ál-10 landó menetszámú tekercseléssel összeláncolt erőfolyamnak csak egy részét fogja körül. Ebből adódik, hogy ha (n) rész,mag egv csoporttá van összefogva és ennek megfelelően egy közös állandó menet-15 számú tekercsidiéssel összelánoolva, a szabályozólekercselés (n, 1) csapolást kaphat, amelyek úgy vannak a részmagok között a kontaktuspályához átvezetve, hogy kétkét. szomszédos csapolás, a szabályoz;>te;ker-20 esd lésnek közöttük fekvő részével együtt, egy részmagot fog körül. Ha már most e csoportok egyikében a kontaktus olyan kedvezőtlen állásiban van, ameilynél e csoportok különböző rész-25 magjain az üzemáramnak különböző ampermenclei vannak, akkor ebben az egy csoportban a folyameloszlás megzavarása lép ugyan fel, minthogy azonban ez az egy csoport az egész szabályozótranszfor-30 mátornak csak viszonylagosan kis része és a zavar — minthogy a csoport többitől mágnesesen el van különítve — a többi csoportra nem terjedhet át, ennélfogva a szabályozandó feszültségnek a kefének a 35 kontaktuspályán való állásától való kívánt függősége fenntartatik. Az egyes részmagcsoportoknak egymástól mágnesesen való teljes elkülönítése helyett azokat — épp úgy, mint az 1. ábra 40 szerint egy csoport részmagjait — közös jármokkal össze is köthetjük, mimellett szintén abból a célból, hogy a szomszédos csoportoknak a kapcsolási folyamatoknál való befolyását korlátozzuk, előnyösen a 45 magok és a több magot összekötő jármok között légrések (L) vannak elrendezve. Ily transzformátorok egy, pl. két részmagból, egy primerhekercselésből és egy, egy csapolással ellátott szekundertekercse-50 lésből álló csoportjában végbemenő folyamatokat az alábbiakban a 2—6. ábrák kapcsán világítjuk meg. (ai) és (au) a két részmag, melyet az (1) primertekercsel és és a szekundertefcercselésnek csak 5ő egy (2) menete fog körül, (b<) és (b,,) a «mágn©ses Visszavezetések)) (ai)-hez és (anj-höz. A 2—6. ábrák a különböző állapotokat (mutatják, ha a szabályozó (3) mozgatható kontaktusa a (4, 5, 6) álló koiitaktu- 60 sokon mozog és így az (ai) és (au) rész:magokat körülfogó szekundermenetet a szekunderkörhöz kapcsolja. A 2. ábra azt az esetet mulatja, amikor a (2) szekundermenet árammentes és 65 nyitott. A primertekerc&e,lésben csak csekély mágnese zőárarn folyik. Ha a (3) kontaktus a nyíl irányában tovább nnozog, akkor mindenekelőtt a 3. ábrán feltüntetett állás adódik (ebben és a következő 70 ábrákon a szekunderfcekercsből csak az áramvezető részek vannak rajzolva). A (4) és (5) álló kontaktusokat a (3) mozgatható kontaktus áthidalja. A rövidzárlata áram a szekundertekercselésnek az (ai) 75 részmagot körülfogó részében korlátozott, minthogy az (1) primertekercselés létesítette erőfolyam az (ai) részmagról leszoríttatik az (au) részmagra. Ennek következtében a prirnertekercseléshein csak az 80 erőfolyamnak az (au) részmagban való létesítéséhez szükséges mágnesezőárani, az (a,) részmagot körülfogó rövidrezárt tekercselésben pedig ezen primeráramnak megfelelő rövidzárlati áram folyik. Ha a 85 (3) kontaktus tovább iáozog, akkor a (4, 5) kontaktusok közötti rövidzárlat megszűnik és a 4. ábra szerinti eset áll elő. A rövidzárlat megszüntetésénél káros jelenségek nem lépnek tél, minthogy csak elha- 90 nyagolhalóan csekély teljesítmény kapcsoltatik le. A 4. ábra szerinti állásban a szekundertekercselésnek az (ai) részmagot körülfogó részén az üzemáram folyik át és az 95 (a,,) részmag a primeráramra és a két áram mágneses csatolása által a szekunderáramra tbjtólag hatna. Ezen nem kívánt hatás már azzal csökkentetik, hogy a primeráram az (au) részmagot erősen. 100 túltelíti. Az (ai) részmag a szekundertekercse.lésnek áramtól átjárt részével ós a primer tekercseléssel bizonyos mértékben normális transzformátort képez, mely elé a primer oldalon az (1) primertekercselés 105 és az (au) mag által képezett fojtás van kapcsolva. Minthogy ezt a fojtást a primeráram erősen túltelíti, ennélfogva az gyakorlaülag majdnem hatás nélküli. A túl leli lés által adódó, nem kívánt visz- 110 száhalás a létesített szekunderfeszültségre mindegyik csoportban már magában véve csekély. Nagyobb számú csoport alkalmázásánál e visszahatás a létesített összfeszültség számára jelentőségnélküli, mint- 115 hogy az egyes csoportra korlátozott marad. Ha a szabályozótranszformátor csak aránylag csekély számú csoportból áll