115860. lajstromszámú szabadalom • Lámpafelszerelés közlekedési utak és terek megvilágítására
anyaga többnyire a ráeső fénynek esak kis részét veri vissza, mint diffúz fényt. A járművezető tehát az egyenletesen megvilágított úttestet és fölötte egy sor éléniken 5 megvilágított kis fölületet vagy fénypontot fog látni. Világos vizuális észleléshez tudvalevőleg nincs szükség nagy fényerőre, minthogy az emberi szem még nagyon gyönge vilá-10 gítás mellett is jól lát. A kielégítendő követelmény csak az, hogy egyenletes legyen a megvilágítás és a látómezőben világos fénypontok ne legyenek. így tudjuk, hogy pl. gyenge holdfénynél is igen jól 15 lehet látni, feltéve, hogy a látóimezőben nincsenek világos fénypontok. Az emberi szem ugyanis nem az illető látómező együttes átlagos fényerejéhez állítódik be, hanem — lényegileg — a maximális fény-20 erőhöz, amely a látómező valamely részén mutatkozik. A járművezető szeme ezért, az út fölötti világos pontok következtében, jóval kisebb érzékenységre fog beállani, mint, amilyen annak a fényerőnek meg-25 felel, amely magáról az útról származik. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az úttest fölötti fénypontok eltüntetésével sokkal könnyebbé válik a megfigyelés, mert akkor a szem a megfigye-30 lendő úttest fényerejéhez állhat be, úgy hogy ugyanolyan fényerejű fényforráso kat alkalmazva a szerelvényekben, sokkalta jobban fogunk látni. A találmány szerint ezt úgy érhetjük 35 el, hogy a reflektorokat olyan szegélyező ernyőkkel vagy ellenzőkkel látjuk el, amelyek belső felülete a fényt elnyeli. így — míg az ismert szerelvények csak csökkentik a zavaró fénykisugárzást — a ta 40 lálmány ezt a zavaró fénykisugárzást tö kéletesen megszünteti. A találmány szerint a felszerelés olyan lehet, hogy a fényelnyelő felülettel ellá tott ellenző széle legalább is egy olyan 45 kúp köpenyéig terjed, amelynek minden egyes alkotója a reflektor szélének egy pontján megy keresztül, a szerelvény tengelyét metszi és az úttestet a forgalom szempontjából még éppen megengedhető 60 szögben metszi. Kísérletekből kitűnt, hogy ez a szög kb. 15°. Az ellenzőt emellett előnyösen úgy képezzük ki, hogy az ellenző szélének minden egyes pontjától a szerelvény tengelyén keresztül a reflektor 55 szélének legközelebb eső pontjához húzható vonalak ezzel a tengellyel olyan szöget zárjanak be, amely a; fénykúp megfelelő alkotójának ezzel a tengellyel bezárt szögével egyenlő, vagy annál nagyobb. Az ellenzőnek vagy ernyőnek ilyen 60 kiképzésénél a fényforrás közvetlen sugarai azt nem érik. Ez esetben az ellenző nem is befolyásolja a reflektor és a fényforrás hatásfokát. Ekkor szükségtelennek is látszik az ellenző belső felületét fény- 65 elnyelő anyaggal bevonni; minthogy azonban maga az úttest és aí közeli tárgyak is visszaverik a fénysugarak egy részét a szerelvényre, ezért az ernyőfelület mégis meg lesz világítva s így mindig ajánlatos 70 azt fényelnyelő anyaggal fedni. Az ernyőfelületet különbözőképen lehet iényelnyelővé tenni. így pl. fémernyőket fénytelen fekete zománccal lehet bevonni, az ernyőt esetleg ú. n. iskolatábla-festék- 75 kel feketére mázolhatjuk, vagy azt fekete bársonnyal, bolyhos szövettel, vagy hasonló anyaggal beragaszthatjuk. Ha a fényforrás kimondottan egyszínű fényt bocsát ki (mint pl. az ismeretes 80 nátriumlámpáknál) az ernyő belső oldalának nem kell feketének lennie, hanem színes, pl. kék- vagy vörösszínű is lehet, ha csak eleget teszünk annak a követelménynek, hogy az ilyen színű felületek 85 pl. a sárga fényt elnyelik és nem verik vissza. A szerelvény olykép is kialakítható, hogy az ellenző csak a kb. az út hosszirányában eső sugarakat fogja fel. Ekkor az 90 ellenző valtaképen két részből fog állani ós a szerelvény két (az út oldalai felé néző) oldalán meg van szakítva. önként értetődik, hogy — bár állandóan kűpalakról volt szó — a sugárké- Sí vék és ernyők gulaalakúak is lehetnek. Ilyen sugárkévék főleg olyan szerelvényeknél képződnek, mélyeknél a fényforrás hosszú csőalaikú. A reflektor széle ilyenkor gyakran derékszögű idom. 100 Figyelemmel kell lennünk arra, hogy — bár a találmány főleg olyan megvilágításhoz alkalmas, ahol a sugárkúpok egymás érintik, vagy metszik — ez nem veendő megszorító értelemben, minthogy 105 a találmány kihagyásos világításhoz is előnyösen alkalmazható. Az 1. ábra az ernyő, vagy ellenző többféle kiképzését mutatja példaképen. Bizonyos esetlekben az (1) és (10) ellenzők lio használhatók. A (10)-el jelölt inkább védő szegélynek nevezhető és a reflektor szélének egyenes, belső oldalán fényelnyelő felülettel ellátott, meghosszabbításából áll. Az (1) és (10) foganatosítási alakok- 115 nak az a hátrányuk, hogy az (5) fényforrásból kisngárzó, fénynek egy. részé elvész, ami a hatásfokot csökkenti. A (2,
