115860. lajstromszámú szabadalom • Lámpafelszerelés közlekedési utak és terek megvilágítására
IU6YAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG 115860. szam V] I Jl. OSZTÁLY. — W. (>.> 70. ALAPSZÁM. Lámpafelszerelés közlekedési utak és terek megvilágítására. Winkler Gerrit Willem kereskedő Haarlem (Hollandia), A bejelentés napja 1936. évi február hó 11-ike. Hollandiai elsőbbsége 1935. évi február hó 11-ike. A taiáJmány lámpáiels zer elés közutak, terek, pályaudvarok, kikötők, dsatornák, zsilipek, stb. megvilágítására, amelynél egy vagy több fényforrás (gázizzófény, ív-5 lámpáik, izzóköriték, kisüléses gáz- vagy gőzlámpáik és effélék) ernyővel vagy ellenzővel szegélyezett reflektorral van ellátva. Az ilyen felszerelések cétljia az úttest és a rajta lévő tárgyaik, személyek és járművek |0 egyenletes megvilágítása. Emellett tapasztalat szerint különösen fontos a világítás egyenletesiége. Ha valamely úttest, mely úttest megvilágítása az út hosszirányában feltűnően változó, az a jelenség 15 áll elő, hogy egy az úttesten tovamozgó járiflp.ű időszakosan világos ás sötét zónákba jut. Éz rendkívül megnehezíti az úttestééi levő járművek, illetve tárgyak megfigyelését, m«rt az emberi szem a külön-20 böző fény viszonyokhoz csiak aránylag lassan tud alkalmazkodni. Mihelyt tehát az ii|pn közlekedő jármű egy viíágosaibb zónát eijhágy és sötétebb zónába jut, a vpzptő eblH'ii a zónában sokkal rosszabbul fog 25 látni. Hogy az egyenletes megvilágítás követelményének megfeleljüník, szükséges a világítást nagyszámú, egyenlő távolságnyira egymástól és lehetőleg magasan elhelyezett lámpákra elosztani. Az elrpncje-30 zés p#szerűen oly^n, hogy az egyes lámpasziprel'v^uyekbfll eredő fénykúpok egymást ól-ttitjk, vagy metszik. De az ilyen világíts ia az úton köz^kedp, főleg a gépkocsis^áPfiá^a újabl) li^iránTiy^l jár, f|5 il^yewletie^u gi§gvilágftqitt úttestet lát UfJföU ?mt,. az úttest fölött bizonyos vi^^ítoszierelvéaiyt lát, A 14thap£ó' ^í^rglYpnyek színia attól függ, hogy milyen hajlásszög alatt lát a járművezető fölfelé. Kitűnt, hogy ez a szög 40 rendszerint 15°-nál nem szokott nagyobli lenni. Az 1. és 2. ábra azt ábrázolja, hogy milyen a helyzet a járművezető szempontjából, aki valamely világító berendezés alatt 45 az (A) pontban van, s aki ebből a második és valamennyi következő lámpaszerelvényt látja. Á lámpák többnyire olyanok, hogy a fényforrást reflektor veszi körül úgy, hogy az (A) ponton levő járművezető 50 magát a fényforrást nem láthatja. A 647Ö53. sz. francia szabadalom olyain szerelvényt ismertet, amelynek célja a közvetlenül a fényforrásból eredő sugarak vakító hatását csökkenteni. De még ha a 55 fényforrás a reflektor célszerű kiképzése folytán közvetlenül nem is látható, még akkor is fennáll az 1. ábrából kitűnő hátrány. Az úttesten közlekedő ugyanis, aki pl. 15°-nyi szög alatt lát fölfelé, a (6) ref- go lektor szélét érintő (8) vonal irányában a reflektor szembenfekvő belső felületéből egy (7) szélességű sávot lát. A reflekfyírnaik ez a része ugyan úgy áll, hogy közvetlenül visszavert sugaraik nem érik a 55 néző szemét, de a reflektáló felület kis egyenetlenségei, vagy elpiszkolódása következtében kis mennyiségű diffúz fény mindig visszaverődik úgy, hogy a járművezető a reflektornak az 1. ábrán (7)-tel 70 megjelölt felütatrószét mégis élénken meg-, világított felületiként észlelheti. Emellett figyelembe yeeir|dő, hogy a járműveae<tő az úf testet is látja, amelynek megvilágítása fel^té|ység«b!kánt jóval kisebb « rpíl^k- 75 tor látható Bészénél s w^SÍ^ti fts
