115838. lajstromszámú szabadalom • Képfelbontó a távolbalátáshoz
lepásztázás elvéhez képest a fényérzékenység szempontjából nagy nyereséget eredményez. A találmány értelmében a fotóelektronoknak1 áz1 elektron-mikroszkóp-5 ban villamos úton való gyorsításával elért energiaíelerősítését nagymértékben kihasználjuk, minthogy így lehetővé válik az egyes (8) elektródáknak a (9) ellenelektródához képest nagy negatív feszült-10 ségre való feltöltése. Hegy a (7) kontaktsor mentén változó iárolt töltéseket az adó modulálására felhasználhassuk, önálló és állandó katódsugarat használunk, melynek beütköző 15 keresztmetszete elegendően kiesi. Ez a szaggatott (10) vonallal jelzett katódsugár az (1) elektroni'orrástól független forrásból la (11) izzókatódából] ered és azt a (7) kontaktsor mentén a képfelfogó cső sor-20 iró sugarával szinkron és azzal fázisban mozgatjuk. Minthogy emellett fontos az egyes (8) kondenzátorok többé vagy kevésbbé nagy negatív töltésének a semlegesítése, a beeső (10) sugárnak megfelelő 25 pozitív töltést kell szabaddá tennie. Ezt célszerűen szekundér elektronemisszióval érjük el, melyet a kontiaktsor (8) elektródáin, helyesebbel! az azzal külön-külön összekötött (12) kontaktnsfelületeken üt-30 kőző primér elektronáram vált ki. A szekundér emissziót úgy növelhetjük, hogy a (12) felületeket oly alkalmas fémből állítjuk elő, vagy oly bevonattal látjuk el, mely az elektronleadást előnyösen befolyá-35 solja, továbbá úgy, hogy gondoskodunk az elektronok alkalmas sebességéről a pásztázó katódsugárban és a (12) ütközőfelületekkel szemben azokhoz képest erősen pozitiv (13) gyüjtőelektródát helve-40 ziink, mely elektromágneses mezejével a szekundérelektronok elszívását lehetővé teszi. Az (1) fotoelektronfornVnak a (8) elektródákra való elektronmikroszkopos leképezésénél pedig e kontaktsor káros 45 szekundéi-emisszióját erősen negatív (14) jyyüjtőelektr ódával akadályozhatjuk meg, mely a (8) elektródákkal szemben elhelye zett és mint egy pentóda felfogórácsa működik. 50 A (12) letapogatófelületek erős szekundéremissziójával elérjük, hogy azok az időegységben több elektront adnak le, mint amennyit a (10) sugár hozzájuk vezet. Tehát a (8) elektródák negatív tölté-55 sének kompenzációjához pozitív töltés válik szabaddá, mimellett az adó modulációjához kihasználandó kiegyenlítő folyamat intenzitását tekintve, a képsor mentén a fény eloszlásnak megfelelően változik. 60 Ha a pásztázásnál a katódsugarat önmagában ismert eszközökkel [a (11) katóda közelében elrendezett segédelektródával] nagyfrekvencia ütemében megszakítjuk, mely nagyfrekvencia perio- 65 dustartama egészszámú tört része legyen az egyes (12) felületelemek átjárási időtartamának, hogy a rnegszakítási periódus és a kontaktsor egyes elektródáinak pásztázásával meghatározott periódus kö 70 zött zavaró interferenciákat elkerüljünk, akkor minden további nélkül nyerjük a képjelek további felerősítéséhez kívánt h or d r ez g é s eket. A leírt elrendezés egyik előnye, hogy 75 a fény elektromosan hatékony (1) felületet nem érik folytonosan sebesen haladó elektronok, melyek azt desaktiválnák, mint az ikonoszkopnál. A pozitív ionok főként az erősen negatív közbenső (5) 80 elektródát érik, mely az, (1) fotókatódát gyors behatással szemben védi. Ha, amint leírtuk, csak egyetlen képsort vetítünk az (f) felületre, könnyű ebben az egyetlen zónában kellően egyenletes fotoelektro 85 mos érzékenységet találni. Lehteéges továbbá, hogy a képsort a.z (1) felületen áthelyezzük, pl. úgy, hogy ezt a felületet az edényen kívülről eltolhatóvá vagy elforgathatóvá tesszük, pl. forgó tárcsa alak- 90 jában. A fényelektromos hatás lineáris homogenitását még úgy fokozhatjuk, hogy az aktiváló anyag, pl. cézium fémes bor dozóját érdesítjük, illetőleg igen, finom éles szélű, vagy élű rácsokkal látjuk el, 95 melyeknek egymástóli távolsága egy képelem tört részének nagyságrendjével egyenlő, amelyeken különösen nagy és egyenletes fotolektronemisszió keletkezik. Másik előnye a. találmány szerinti el- 100 rendezésnek, hogy a (7) kontaktsor számos (8) elemétől nem kell egymástól elválasztott, szigetelt átvezetéseket készíteni a eső burafalán keresztül, ami annak előállításéit, rendkívül megnehezítené. Ha 10c nagyobb képrészeknek az (1) fotokatódára való leképezésével dolgozunk, akkor a lineáris (7) kontaktsor helyébe igen nagyszámú egyes elektródából álló kétdimenziós rács kerül. Ebben az esetben a 11C közös pozitív (9) ellen fegyverzetet finom hálóként képezzük ki, melynek szemein keresztül a pásztázó (10) sugár áthatolhat, az egyes (8) elektródákat pedig egymástól elválasztott vezetőkként képezzük Ili ki, amelyek szigetelő anyagból (pl. csal-
