115838. lajstromszámú szabadalom • Képfelbontó a távolbalátáshoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115838. SZÁM. VJI/j. OSZTÁLY. — T. 5497. ALAPSZÁM. Képfelbontó a távolbalátáshoz. Telefuiiken Gesellschaft í'iir dralitlose Telegraphie ni. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi julius hó 14-ike. Az úgynevezett ikonoszkopoknál a közvetítendő képet oly felületre vetítik, mely apró fotoelektromos cellákból van összeállítva. E kis cellák mindegyike volta-5 képen egy-egy kondenzátor, mely a fotoelektromos elektronemissziió hatását a képpászitázás tartamára, pl. V^ másodpercre tárolja. Az e módon felhalmozott töltéseket az adó modulálásának céljára a 10 mozaikszerű felületen egymással párhu /amos sorokban vezetett oly kiatódsugárral pásztázzák, mely a képfelvevő Braunféle csövében mozgó katódsugárral szinkron mozog. 15 Ennél az elrendezésnél nehézségekot okoz a mozaikszerű felület rendkívüli vékony fotcelekitromosan érzékeny rétegének (céziumrétegének) egyenetlensége és az arra beeső elektronnyaláb káros, an-20 n

ak érzékenységét gyorsan, azonban egyenlőtlenül csökkentő, porlasztó hálása. A találmány célja e nehézségek ki küszöböílése és az i'konoszkopoknál csa& rövid ideig tartó fényérzékenységnek nö 25 ve-lése és annak huzamosabb időre való megtartása. A találmánynál az ú. n. elektronnak-i (]-7ikópot hasznosítjuk, vagyis azt a lehetőséget, hogy nagy vákuumban lévő 80 elektronforrást elektrosztatikusán vagy mágneses lencsével világítóernyőn erős nagyításban leképezhetjük. Az elektronforrás az ábra szerint fotoelektromos sor vagy felületalakú (1) katóda, amelyre az 35 átviendő képet, vagy annak egy részét, célszerűen egy teljes (2) képsort a (3) optika segélyével alkalmas kisebbítésben vetítjük. A továbbiakban csak azzal az esettel foglalkozunk, melynél a fotoelektromos katódára mindig egyetlen sor hat. 40 Filmek felbontásánál a sorváltást a film folytionos tovamozgalásával, a térben állandó, két méretű képmezőnek a letapogla tásánál pedig a második felbontókomponenst adó optikának, pl. prizmatikus tü- 45 körkeréknek a közbeiktatásával végezzük. Ott, ahol az (1) fotókatódát a képsor vetületének fénye éri, ennek mentén a fényeloszlásnak megfelelően különböző sűrűségű fotóéi ektiromos emisszió keletke- 50 zik, melynek lineáris lefolyását az elektronmikroszkóp (a 4., 5. és 6. elektródák) felnagyítva egy elválasztott (7) kontaktsorra képezi le. A lepásztázó berendezés a nagyvákuumos csőbe beépített, egymás- 55 tói szigtelt makroszkopikus (8) elektródák sorából, tehát oly nagyságú elektródákból áll, hogy a sor moaaikszerkezete szabad szemmel látható. Ezeket az egyes (8) elektródákat a gyorsított fotóelektronok 60 érik, azokat feltöltik, úgy hogy azok a fényintenzitásnak a képsorban való ingadozásának megfelelően különböző töltéseket vesznek fel. Emellett kapacitásukat egy közös pozitív (9) gyűjtőelektródával 65 szemben, az ikonoszköpókhoz analóg módra tárolásra használhatjuk, úgy hogy az itt tárgyalt eset ben a fényeffektus egy képsor átvitelének a tartamára akkumulálódik, ami az eddigi póntról-pontra való 70