115809. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolóberendezés

2 115809. lajdonképeni működtető szerkezeit, minthogy az a 112125. sz. törzsszabadalomban közölt találmányi gondoláihoz hasonlóan van alakítva és a feszültség változásaival 5 szemben érzékennyé téve, az előbbivel ellentétben tulajdonképien, mellékáramköríí relé, úgy, hogy a találmány szerinti berendezések, ép úgy, mint a 112323. sz. törzsszabadalom 6—8. ábráin látható megoldató sok, az említett két fő részből (egy fő-és egy mellékáramköríí reléből) állanak, melyek közül a mellékáramköríí relére nézve mértékadó szempontok az előzőkben közöltelte:k; a főáramkörű relé - egy 15 vagy több nyitó vagy záró segédkoiilaktussal és egy vagy több tekercseléssel ellátva — bármely ismeri szerkezetű relé lehet. A csatolt 1-10. ábrákon (S) a főáramköm és (M) a mellékáramköríí relé. Ez 20 utóbbi lehet közvetlenül a (H) üzemfeszültségre., lehet azonban ezzel arányos feszültségre is kapcsolva; e feszültséget, mely a találmány szerinti működési alkalmakkor célszerűen értékét változtatja, a 2.) következőkben «vezérlö-fcszüllség»-nek nevezzük. A segédkészülékek (transzformátorok, aulolraiiszformálorok, boosterck (A; primer tekercselése a tárgyalt esetben a (H) hálózati feszültséghez mindig párhn-30 zamosan van kapcsolva. (B) szekunder tekercselése azonban a fogyasztókörben soros (boosler), vagy párhuzamos (transzformátor) kapcsolású lehet. Az 1—8. ábrák szerinti megoldások kö-8f> zös vonása, hogy az utolsó fogyasztási egység kikapcsolása után az (S) főáramkörű relé kikapcsolódik és (k) segédkontaktusa révén az (M) mellékáramköríí relé alap feszültségét célszerűen lefelé eltolja, mire 40 ez utóbbi az egymás ellen ható komponensek egyensúlyi állapotában beállott változás következtében a (K) kikapcsoló kontaktusszerkezelét működteli és a segédkészülék (A) primer gombolyítása elé az 45 (i) áramkorlátozó impedanciát iktatja be. melv a segédkészülék veszteségeit kellően lecsökkenti. Soros szekunder kapcsolású segédkészülékeknél a primer gombolyítás teljesen lekapcsolható (1., 3., 7. és 9. 50 ábrák), mikor is az üresáram és üresveszleség teljesen megszűnik. Az első fogyasztási egység bekapcsolódásakor fellépő jelenségek az 1—8. ábra szerinti kapcsolásoknál különbözőek, miért 55 is azokat külön isimertetjük. Az 1. ábra szerinti soros kapcsolású és a 2. ábra szerinti párhuzamos kapcsolású megoldásoknál az (M) relé (V) vezérlőfeszültsége, mely a (K) kikapcsolónak az (i) impedanciát áthidaló bekapcsolt állá- 60 sában fáz 1. ábra szerint a (H) hálózati (üzemi) feszültséggel egyenlő, ül. a 2. ábra szerint ezzel arányos, az (i) impedancia oly pontjáról van levéve, hogy az a (K) kikapcsoló kikapcsolt állásában is 65 mindaddig nagyobb marad a lefelé eltolt alapfeszültségnél, amíg csak az első (1) lámpát be nem kapcsoljuk. likkor a lámpaáram oly feszül Iségesésl okoz, hogy (V) kisebb lesz a lefelé eltolt alapfeszült- 70 ségnél, minek következtében az (M) relé (K) kontaktusszerkezetét ellenkező értelemben, bekapcsolásra működteli és egyúttal (S) relét mechanikailag bekapcsolja (benyomja), agy ben pedig ezt, az (i) impe- 75 daneia kiiktatása folytán megnövekedett lámpaárammal, villamosan fogva is Lartja. Az ,'i) impedancia kiiktatásával a (V) vezérlőfeszüllség ismét üzemi értékéi veszi fel, t. i. azt az értékel, melynél az (M) relé 80 a fogyasztónál fellépő feszül Iségváltozásokra a 112125. számú szaibadalomkan leírt módon reagál, s szükség esetén a (H) feszültséget a segédkészülék (transzformátor vagy boosler) levezetéseinek önmű- 85 ködő átkapcsolásával szabályozza. Az 1., de különösen a 2. ábra szerinti elrendezésnél az (M) relé (K) kontaktusszerkezetének a bekapcsolásnál lehetőleg gyorsan kell működnie, miután az első 90 lámpa bekapcsolása és annak teljes fénynyel való kigyuladáisa között legfeljebb néhány másodpercnek szabad csak eltelnie. Hz a cél az 1. és 2. ábrák szerinti elrendezéseknél úgy érhető el, hogy az (M) 95 relé, illetve a (K) kontaklusszerkezel - -egyrészt a kikapcsolásnál és utána is működő erő, másrészt a . kikapcsolásnál felhalmozódott mozgási energia segítségévet villamosan vagv mechanikailag létesi- 100 tett halókomponenseket egyensúlyoz, pl. a kikapcsolás ellenében ható rugót húz fel, melyet felhúzott állapotában el is reteszel. A szerkezet kialakítása olyan lehet, hogy a reteszt a fentiek szerint bekövetkező be- 105 kapcsolódás kezdetén az ellenkező irányú mozgás megkezdése kioldja, miáltal a ru^ó a bekapcsol ás L támogatja és meggyorsít ja. Rugó helyett célszerűen más mechanikai halókomponens, pl. súly is alkalmazható. 110 A 3. ábra szerinti soros kapcsolású megoldás az (i) impedancia elhagyásán kívül annyiban tér el az 1. ábrabeiitől, hogy itt az (A) primer giombohdtással az utolsó lámpa kioltása és a (K) kikapcsoló 113Í- 115 tása után egv (s) segódimpedancia kapcsolódik sorba, amely egyrészt az üresjárási veszteségeket csökkenti, másrészt az