115786. lajstromszámú szabadalom • Iránykeresőberendezés az irányértékek optikai jelzésével

1 irányítósugárgörbéjében is lálható volna egy minimum, míg a (B) és (C) adok minimuma nem jelentkezne olyan élesen, mint. az iránykeresőkeret normális ten­f> gely helyzetében. Az irány keresőkeret ten­gelyének ez az áthelyezése azon az alap­vető meggondoláson alapul, hogy függélyes tengely esetén a vételi minimum főként a beeső irányítósugár vízszintes összetevő-10 jénelc hatására keletkezik, míg vízszintes iengelyhelyzetnél az irányítósugár függé­lyes összetevőjének hatására. Az irányke­resőkeret tengelyének alkalmas hajlásával tehát elérhető, hogy mindkét, komponens 15 behat a minimum alakjára. Ezzel megvan annak a lehetősége, hogy egyetlen irányító­sugárgörbekép rajzolásával egy adóhoz való vízszintes és függélyes irányra kö­vetkeztetést vonhassunk. ;20 Előlfekvő adóra való tisztán függélyes ráirányzás esetén a 47. ábra szerint az i r á n y keres és e re dm é ny e i bői kö zv e tl e nü 1 meghatározható a légi járműnek a föld­től való (h) magassága, ha az (A) adótól 25 való (n) távolság ismeretes. A távolság ismerete pl. a fentebb jellemzett intő- és kikötési zónákban jellemző pontokra nézve meg van adva. A függélyes iránykercsés­hez való segédkeret járulékos alkalmazásé -30 val - vagy az irány keresőkeretnek meg­határozott szögben való hajlításával adott lehetőségek hasznosításával a fentiekben leirt berendezések alkalmazása mellett a légi járműnek közvetlenül a földre való 35 leszállása előtt előzetes jelzést adhatunk folytonos magassági jelzés mellett. A fenti berendezésekkel kapcsolatban említett gyűrűknek nem kell mindig gyű­rűalakúaknak lenniölt, hanem azokat tet-40 szőlegesen alakított hordozó testekként ké­pezhetjük ki. A lényeges az, hogy e hor­dozótesteket a fenti gyűrűk lényeges, ható­elemeivel jelzővonallal, primér kitérítő elemekkel, stb. lássuk el. Ahol a fentiek-45 ben az oszcillográfok bizonyos alakjáról beszéltünk, ugyanezeken a helyeken az oszcillográfok és tükrös berendezések egyéb fajtáját is alkalmazhatjuk. A fentiek­ben a Braun-féle csöveknél említett kité-5ö rítőlemezek helyett egyéb módon kialakí­tott kilérítőelemeltet is alkalmazhatunk. A vízszintes és függélyes kitérítő tengelyeket valamennyi leírt elrendezésnél egymással helyettesíthetjük és a kitérítés értelmét 55 is megfordíthatjuk. így pl. katódsugárcső­ben az ordinátát időkitérítő tengelyül vá­laszthatjuk és vízszintes időkitérítő mozgás esetén a kitérítés értelmét jobbról balra mutatónak vagy fordított értelműnek vá­laszthatjuk. 6f A fent leirt találmány szerinti berende­zések alapját képező elvek, főként alkal­mas skála fényletapogatásának körben­forgó tengellyel való összekötése és ezek­nek oszcillografikus feljegyzéssel való 6 kombinálása értelemszerűen a technika egyéb területen is alkalmazhatók. így pl. használhatjuk ezeket mechanikus rezgési folyamatok optikai láthatóvá tételére és mérésére. A találmány alapját képező elv 7 szerint mechanikusan forgó részek legki­sebb fáziseltérései megfigyelhetők, vagy például körbenforgó géprészek és ezektől függő vagy független villamos rezgésfo­lyamatok forgási fázisai meghatározhatók. ' Hosszabb tengelyek forgó rezgéseit re­gisztrálhatjuk illetőleg láthatóvá tehetjük például ugyanarra a tengelyre egymástól közzel elválasztva, felszerelt fényietapogató skálák elrendezésével, mely skálák osztá­sai a 2. ábrabeli legkülső (C) gyűrű sza­kaszosztásaihoz hasonlóak. E skálák egyi­kének fényletapogatása által a fentiek sze­rint fokjelzéseket lefutó filmre rajzolha­tunk fel. Ha ezzel kapcsolatban az 1. áb­rához hasonlóan oszcillográf csövet mű­ködtetünk, akkor a Braun-féle cső kitérítő elemeihez a fényletapogalással nyert azo­kat a rezgésimpulzusokat vezethetjük, ame­lyek a második skálától erednek. E hozzá­vezetést akként végezhetjük, hogy a regisz­tráló szalagon, illetőleg filimen alapbeosz­tás felett a 3. és 4. ábrákhoz, hasonló hul­lámgörbe hasonlóan a 3-ik ábrabeli (Z) görbéhez jelenjék meg. úgy hogy a gör­bének az alapjelzésre való vonatkoztatása lehetővé teszi a lefolytatott torziós rezgések vagy egyéb a tengely mindenkori forgás­fázisától függő rezgések megfigyelését. A találmánv alkalmazásának egy másik lehetőségét vázlatos példaként a 48. ábra mutatja. A forgási rezgések tekintetében megvizsgálandó (W) tengelyre kél, a fent leírt kivitelű (Sl) és (S2) fényié tapogató skálát rögzítünk, mimellett fel tesszük, liogj az egyik skála a másiknak fotókópiája. Ebben az esetben a forgási rezgések mérté két oszcillográfberendezéssel láthatóvá tett az (Sl) és (S2) skálákkal fényletapoga tás és ibtocellahatások útján kiváltott (il és (i2) váltakozóáramoknak az egyes i'or gási fázisokon belül mutatkozó ingaszerí fáziseltolásai képezik. Ha az elrendezé olyan, hogy e két áram szinuszalakú, ak kor például (i2) valamely Braun-féle cs katódsugarának függélyes kitérítését, (il

Next

/
Oldalképek
Tartalom