115785. lajstromszámú szabadalom • Összekötőszorító villamos vezetékekhez
MAÖYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115785. SZÁM. Vll/G. OSZTÁLY. //. 9799. ALAPSZÁM. Összekötó'szoritó villamos vezetékekhez. J. Wilhelm Hofmaim cég- Radebeul. A bejelentés napja 1936. évi április hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 16-ika. Kabelvezetékek összekötésére és leágaztatására szorítókat alkalmaznak, amelyek rendszerint két, csavarokkal összeszorított szorítópofából vagy szorítólemezből álla-5 nak. Amennyiben e szorítókat vörösrézkabelvezetékekhez használják, céljuknak megfelelnek. Nem felelnek meg azonban (könnyű fémből való kabelvezetékeknél, amilyeneket újabban majdnem kizárólag ) alkalmaznak. A kabelvezetékek egyes, egymással kötéllé csavart drótokból tevődnek össze és kör- vagy szegmensalakú keresztmetszetűek. Amennyiben a kabelvezetékek könnyű fémből, pl. tiszta alu-i miniumból vannak, az ismeretes összekötőszorítók alkalmazásánál az a hátrány lép fel, hogy a szükséges nagy szorítónyomás, eme munkaanyag alacsony folyási határa és könnyű összenyomhatósága i miatt, a vezetőknek utólagos utánengedését és keresztmetszetcsökkenéssel összekötött összemenését idézi elő. E jelenség elmaradhatatlan következménye, amelyet á kabelvezetékek váltakozó felmelegedése és lehűlése még fokoz, a vezeték és szorító közötti érintkezőnyomás csökkenése, ill. az átmeneti ellenállásnak a növekedése. Ezáltal járulékos felmelegedés létesül, mely a vezeték utánfolyását még elősegíti. Az összekötőhely ellenállása és felmelegedése mindobban növelkedik, míg végül a szorítóhely kiégés következtében tönkremegy. Ily zavarok a legtöbbnyire sűrű és erősen terhelt kábelhálózatoknál rendkívül kellemetlenek és rendszerint csak igen ilagy költséggel szüntethetők meg. Az ismeretes szorítóknál az érintkezőnyomás fenntartásához szükséges volt a csavarokat és anyákat újból meghúzni. E művelet azonban a kabelkarmantyuk 40 hozzánemférhetősége miatt, csak nehezen vagy egyáltalában nem végezhető el. E nehézség legyőzésére megkísérelték a szorítónyomást rugózó alátéttárcsák beiktatásával állandóan tartam. Ily eszközök 45 azonban egyáltalában nem voltak kielégítők és a kívánt hatást nem tudták előidézni, mert ily rugózó alátéttárcsák nem engedtek meg elég nagy szorítónyomást, ,mert méreteiket a szorítószerkezet korlá- 50 tozza. Az ismert kivitelek hátrányait a találmány úgy kerüli el, hogy a szorítólemezek, ill. fedelek maguk rugalmasan kialakítottak olymódon, hogy az érintkezőnyomás a 55 vezetékek utánaengedésénél és utólagos keresztmetszetcsökkenésnél is állandóan teljesen fenntartva marad. A rajz a találmány három példaképen! kiviteli alakját mutatja. Amint az a rajzok- 60 ból látható, a szorítóknak az a feladatuk, hogy a két elszigetelt (a) és (b) kábelvezetéket egymással vezetőileg összekössék, mimellett a két vezeték keresztmetszete mind nagyság, mind alak tekintetében is egyenlő 65 vagy különböző lehet. A két vezetéket a (c) és (d) szorítólemezek vagy szorítófedelek szorítják egymáshoz; e (c) és (d) lemezek vagy fedelek a vezetékek keresztmetszetének az alakja szerint körív- 70 vagy tetőalakú hosszrovatékokkal ellátot7 tak. A két vezeték közé, jobb szorítóhatás elérésére, célszerűen még az (e) nyomódarab van beiktatva, mely mindkét ol-