115733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hamumente koksz, gázologtatási koksz és elektródaszenek előállítására szénféleségekből
alkatrészt tartalmazó kőszén bomlási hőmérséklete 3303 és ezt a szenet 320—330°-on kivonatoljuk, úgy a szén egy részét sikerül oldatba hozni A szén nem oldott 5 mennyiségének, az első szénmaradéknak bomláspontja 350° és ezt a szenet magasabb, 340—350° hőmérsékleten tovább kivonatoljuk, amikoris a szénnek további része oldalba megy. A most kapott szén-10 maradéknak bomláspontja 380° és azt 370—380°-on tovább kivonatoljuk. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, míg wgiil a végső szénmaradékot kapjuk, melynek bomlási hőmérséklete pl. 410°. A kivona-15 tolási hőmérsékletet tehát végül 400-410°-ra emeltük, hogy a szén befejező kivonatolását elvégezzük. Ennek a nyomásos kivonatolási eljárásnak egyik foganatosítási módja már most 20 abban van, hogy az előbb említett szén összkivonatolását egyetlen menetben végezzük el úgy, hogy a kivonatolási hőmérsékletet előbb 320°-ra állítjuk be és azt lassanként 410°-ra növeljük és pedig az-25 zal a sebességgel, amellyel a szén kivonatolása előrehalad. A kivonatolási hőmérsékletek a szén minőségének megfelelően különbözők; a kivonalolást minden esetben a szén bomlási hőmérsékletének megfelelő 30 hőmérsékletiéi kezdjük és azután magasabb hőmérsékleteken folytatjuk és végül a végső szénmaradéknak megfelelő legmagasabb hőmérsékleten fejezzük be. A leirt eljárásokhoz használt oldószerek 35 egyrészt hidrogénezett olajból és másrészt savanyú olajokból állnak. Mint hidrogénezett olajok itetralin (tetrahidronaftalin), továbbá a szenek, kőolajok stb. hidrogénezéséből származó hidrogénezett olajok 40 jönnek tekintetbe, savanyú olajokként pedig fenolokat, pl. karbolsavat, krezolokat, őskátrányfenolokat, stb. használunk. Ezeknek az olajoknak a jelentősége abban állhat, hogy a savanyú olajok a szénanyag-45 nak depolimerizálását idézik elő, míg a hidrogénezett olajok nagyfokú oldóképességük következtében a depolimerizált szénialkatrészeket oldatba viszik és részben hidrogén leadása mellett csekély mérvben 50 hidrogénezik. Az említett oldószerkeverékek továbbá még szénhidrogéneket tartalmazhatnak. így pl. célszerűnek bizonyultak azok a keverékek, melyek 60% tetralinból és 40% krezolból állnak vagy pedig olyan 55 keverékek is, amelyek 40% tetralinból, 10% naftalinból és 20% krezolokból állnak. Az oldószereket oly arányban alkalmazzuk, hogy 1 vagy pedig 1,5 rész oldószer jusson 1 rész szénre. Az ezzel az eljárással kapott kivonatok 60 gyakorlatilag hamumentesek; hamutartalmuk minden esetben 0.1%-nál kisebb, sőt 0,05°/o-nál kisebbre csökken, miután azokat a feltárószerben feloldva szűréssel a kiindulási szén hamualkatrészeitől el- 65 különítettük. A kivonatoknak a találmány szerint kapott hamuban szegény, illetőleg hamumentes elkokszosítási termékeit a legkülönbözőbb célokra előnnyel felhasználhatjuk. 70 Különösen alkalmasak elektródaszenek, villamos szenek, grafittestek, grafitelektrodák MÍS máseffélék előállítására. Eddig ilyen termékek előállítására a legkülönfélébb anyagokat, pl. retortaszeneket, petrolkok- 75 szót, koromkokszot, kormot, antracitot slb. használtak. Hamuban szegény, illetőleg hamumentes szén használata azonban sok esetben döntő jelentőségű. Így pl. az elektródák hamuszennyeződései az alumi- 80 niumgyártásban különösen hátrányosak, mert az elektródák hamuszennyeződései az alumíniumba vándorolnak. Az eddig használL eleklródaszenek azonban aránylag nagy hamularta.lmúak, ellenben a talál- 85 mány szerinti eljárással előállított kivonatkokszok hamutartalma 0.1%-nál kisebb. Ha a hamu és a szénmaradék főmenynyiségétől elkülönített kivonatoldatokat vizes savakkal, pl. sósavval, kénsavval, cél- 90 szerűen 50 és 60°-ig vagy ennél magasabbra emelt hőmérsékleteken finom tisztításnak vetjük alá, úgy a szenekből olyan kivonatokat kaphatunk, amelyeknek hamutartalma kevesebb, mint 0.05%, sőt 95 hamumentes kivonatokat kaphatunk. A találmánnyal tehát eddig el nem ért tisztasági fokú elektródszeneket állíthatunk elő. A kivonatkokszokat a szokásos módon úgy dolgozhatjuk fel villamos szenekké, 100 hogy azokat előbb aprítjuk, azután pedig valamely kötőanyaggal (pl. kátránnyal, szénkivonaltal stb.) képlékeny tömeggé keverjük össze, ezt sajtoljuk és végül kiizzítjuk. 105 A találmány továbbá lehetővé teszi, hogy a kivonatokat már eleve abban az alakban és keresztmetszettel vessük alá a hevítési és grafitozási műveletnek, amelyben az elektródákra szükségünk van. így lio pl. a kivonatokat tetszőleges alakzatokká (pl. tömbökké, lemezekké, egyenes vagy görbített, kerek vagy négyszögletes keresztmetszetű rudakká vagy hengerekké) önithetjük, beolvaszthatjuk vagy sajtolhatjuk 115
