115733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hamumente koksz, gázologtatási koksz és elektródaszenek előállítására szénféleségekből

alkatrészt tartalmazó kőszén bomlási hő­mérséklete 3303 és ezt a szenet 320—330°-on kivonatoljuk, úgy a szén egy részét sike­rül oldatba hozni A szén nem oldott 5 mennyiségének, az első szénmaradéknak bomláspontja 350° és ezt a szenet maga­sabb, 340—350° hőmérsékleten tovább ki­vonatoljuk, amikoris a szénnek további része oldalba megy. A most kapott szén-10 maradéknak bomláspontja 380° és azt 370—380°-on tovább kivonatoljuk. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, míg wgiil a végső szénmaradékot kapjuk, melynek bomlási hőmérséklete pl. 410°. A kivona-15 tolási hőmérsékletet tehát végül 400-410°-ra emeltük, hogy a szén befejező kivonatolá­sát elvégezzük. Ennek a nyomásos kivonatolási eljárás­nak egyik foganatosítási módja már most 20 abban van, hogy az előbb említett szén összkivonatolását egyetlen menetben vé­gezzük el úgy, hogy a kivonatolási hőmér­sékletet előbb 320°-ra állítjuk be és azt lassanként 410°-ra növeljük és pedig az-25 zal a sebességgel, amellyel a szén kivona­tolása előrehalad. A kivonatolási hőmér­sékletek a szén minőségének megfelelően különbözők; a kivonalolást minden esetben a szén bomlási hőmérsékletének megfelelő 30 hőmérsékletiéi kezdjük és azután maga­sabb hőmérsékleteken folytatjuk és végül a végső szénmaradéknak megfelelő leg­magasabb hőmérsékleten fejezzük be. A leirt eljárásokhoz használt oldószerek 35 egyrészt hidrogénezett olajból és másrészt savanyú olajokból állnak. Mint hidrogé­nezett olajok itetralin (tetrahidronaftalin), továbbá a szenek, kőolajok stb. hidrogé­nezéséből származó hidrogénezett olajok 40 jönnek tekintetbe, savanyú olajokként pe­dig fenolokat, pl. karbolsavat, krezolokat, őskátrányfenolokat, stb. használunk. Ezek­nek az olajoknak a jelentősége abban áll­hat, hogy a savanyú olajok a szénanyag-45 nak depolimerizálását idézik elő, míg a hidrogénezett olajok nagyfokú oldóképes­ségük következtében a depolimerizált széni­alkatrészeket oldatba viszik és részben hidrogén leadása mellett csekély mérvben 50 hidrogénezik. Az említett oldószerkeveré­kek továbbá még szénhidrogéneket tartal­mazhatnak. így pl. célszerűnek bizonyultak azok a keverékek, melyek 60% tetralinból és 40% krezolból állnak vagy pedig olyan 55 keverékek is, amelyek 40% tetralinból, 10% naftalinból és 20% krezolokból állnak. Az oldószereket oly arányban alkalmazzuk, hogy 1 vagy pedig 1,5 rész oldószer jusson 1 rész szénre. Az ezzel az eljárással kapott kivonatok 60 gyakorlatilag hamumentesek; hamutar­talmuk minden esetben 0.1%-nál kisebb, sőt 0,05°/o-nál kisebbre csökken, miután azokat a feltárószerben feloldva szűréssel a kiindulási szén hamualkatrészeitől el- 65 különítettük. A kivonatoknak a találmány szerint ka­pott hamuban szegény, illetőleg hamumen­tes elkokszosítási termékeit a legkülönbö­zőbb célokra előnnyel felhasználhatjuk. 70 Különösen alkalmasak elektródaszenek, villamos szenek, grafittestek, grafitelektro­dák MÍS máseffélék előállítására. Eddig ilyen termékek előállítására a legkülönfélébb anyagokat, pl. retortaszeneket, petrolkok- 75 szót, koromkokszot, kormot, antracitot slb. használtak. Hamuban szegény, illetőleg hamumentes szén használata azonban sok esetben döntő jelentőségű. Így pl. az elek­tródák hamuszennyeződései az alumi- 80 niumgyártásban különösen hátrányosak, mert az elektródák hamuszennyeződései az alumíniumba vándorolnak. Az eddig használL eleklródaszenek azonban aránylag nagy hamularta.lmúak, ellenben a talál- 85 mány szerinti eljárással előállított kivo­natkokszok hamutartalma 0.1%-nál kisebb. Ha a hamu és a szénmaradék főmeny­nyiségétől elkülönített kivonatoldatokat vi­zes savakkal, pl. sósavval, kénsavval, cél- 90 szerűen 50 és 60°-ig vagy ennél maga­sabbra emelt hőmérsékleteken finom tisz­tításnak vetjük alá, úgy a szenekből olyan kivonatokat kaphatunk, amelyeknek ha­mutartalma kevesebb, mint 0.05%, sőt 95 hamumentes kivonatokat kaphatunk. A ta­lálmánnyal tehát eddig el nem ért tiszta­sági fokú elektródszeneket állíthatunk elő. A kivonatkokszokat a szokásos módon úgy dolgozhatjuk fel villamos szenekké, 100 hogy azokat előbb aprítjuk, azután pedig valamely kötőanyaggal (pl. kátránnyal, szénkivonaltal stb.) képlékeny tömeggé ke­verjük össze, ezt sajtoljuk és végül kiizzítjuk. 105 A találmány továbbá lehetővé teszi, hogy a kivonatokat már eleve abban az alakban és keresztmetszettel vessük alá a hevítési és grafitozási műveletnek, amely­ben az elektródákra szükségünk van. így lio pl. a kivonatokat tetszőleges alakzatokká (pl. tömbökké, lemezekké, egyenes vagy görbített, kerek vagy négyszögletes kereszt­metszetű rudakká vagy hengerekké) önit­hetjük, beolvaszthatjuk vagy sajtolhatjuk 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom