115726. lajstromszámú szabadalom • Szilánkbiztos összetett üveg

MAGYAR KIRÁLYI WQjgjL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115726. szám. XVII/e. OSZTÁLY. — K. 13284. ALAPSZÁM. Szilánkbiztos összetett üveg. Kampfer Adolf mérnök Bérli n-Charlottenburg. A bejelentés napja 1935. évi december hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi január hó 4-ike. A találmány szilánkbiztos összetett (verbund) üveg, melynél a fedőtáblákat utánaengedő közbenső réteg hordja. Eredetileg a közbenső rétegeket egyrészt csupán a 5 szilánkkötésre, másrészt pedig az összeragasztásra alkalmazták. A közibenső rétegek feladata volt a fedőtáblák törésénél a törésnél keletkező üvegszilánkok leválásának a megakadályozása azzal, hogy a 10 tapadóképességükkel a szilánkokat íqgvatartsák. Ezzel azonban olyan üvegek áttörési biztonsága., melyeknek a biztonsági üveg jellegével kell bírni, még nincsen biztosítva, minthogy a vékony közbenső ré-15 tegek az áttörést nem képesek megakadályozni. Ezt az áttörési biztonságot bizonyos mérvben azzal érték el, hogy nagy mértékben utánaengedő, nyúlási rugalmasságú közbenső rétegeket alkalmaztak és 20 nagy rezgőképességű fedőtáblákat helyeztek elébük, azaz csekély vastagságú fedőtáblákat alkalmaztak, mimellett tapasztalat szerint az ily közbenső rétegek vastagságát az alkalmazott fedőtáblákhoz ké-25 pest úgy választották meg, hogy vastagságuk a fedőtábla vastagságának mintegy fele volt. Javasoltak továbbá különböző anyagból való vagy különböző anyagtulajdonságú 30 fedőtáblák alkalmazását, mivel felismerték azt, hogy emellett különböző nagyságrendű rezgések keletkeznek, miáltal viszont a nyúlási rugalmasságú közbenső rétegekben az alakváltozási munka erősen növeltetik 35 és ezzel a csillapítás eredményesebb. Mindeme felismerésnél az alapgondolat abban a megfontolásban csúcsosodott, hogy csak rezgőképes, tehát aránylag vékony fedőtáblákat szabad alkalmazni és hogy ezeknek, fékként és rezgéscsillapító- +0 ként, gyantákból vagy műgyantákból való, nyúlási rugalmasságú közbenső réteget kell szembehelyezni, melynek az a feladata, hogy a keletkezett rezgéseket alakváltozási munkával lefojtsák. 45 A gyakorlat e felismerések helyességét igazolta; megmaradt azonban ama hátrány, hogy az aránylag vastag (a fedőtáblák vastagságának mintegy felét kitevő vas-Lagságú), nagy mértékben utánaengjedő köz- 50 benső rétegeken ágyazott aránylag vékony fedő tábláknak semminemű ellenállóerejük nem volt beépítési- vagy menetközben keletkező elcsavarodásokból származó járulékos igénybevételekkel szemben-, sőt a 55 közbenső rétegek nagymértékű utánaengedékenysége folytán áthajlási igénybevételeknél a töréshatárt elérték és eltörtek. E hátrányok onnan származtak, hogy az ulánaengedő közbenső rétegeknek magában 60 véve igen kívánatos nagy alakváltozási munkája egy fontos követelményt nem tudott kielégíteni, nevezetesen a rezgőképes fedőtáblák áthajlási értékével szemben aránylag nagyobb fékezőellenállást szembe- 65 helyezni. Ha tehát a technika ezen állása mellett nem tudtak rezgőképes üvegtábláknak, a közúti vagy sínjárműveknél a menet közben keletkező csavarodásokból származó 70 rendes csavarodási, szállítási vagy járulékos igénybevételeket kielégítően csillár pító és megfelelően ellenállóképes közbenső réteget szembehelyezni, amennyiben