115721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok tisztítására nedves úton
következő fokozódásának egy-egy mg-equivalensére. Ha a szén ismét 2®/o ként tartalmaz és a szulfit 50%-a oxidálódik szulfáttá, ez a növekedés literenként 1,5—2 ö mg-equivalens és így a szükségelt késleltetési idő 1,5—2 perc nagyságrendű. Látjuk tehát, hogy a kalciumszulfát teljes kris tályosodására rendelkezésünkre álló késleltetési idő a kalciumszulfit kikristá•io lyosodáshoz is elegendő. Egyes esetekben azonban, így pl. 4—5°/o ként tartalmazó szenek esetébem és oly eljárásokban, amikor az oxidációs katalizátorok viszonylag kevéssé hatásosak, az ellenőrző tényező a 15 kalciumszulfit képződése lehet és a fentemlített kis terjedelmű kísérletekkel ennek mértékét állapítjuk meg. Azit találtuk, hogy külön oxidáló szer alkalmazása csak akkor nyújt különösebb 20 előnyöket, ha a rendelkezésre álló szénnek kivételesen nagy, pl. 4o/0 -nál több a kéntartalma. Ilyen esetekben az oxidáló szer mennyiségét vagy hozzáadását úgy választjuk meg, hogy a feloldott szulfitnek 25 szulfáttá való oxidálását szabályozza, úgy hogy a szulfit kicsapásához szükséges késleltetési idő ugyanaz lehet, mint amely a szulfát kicsapásához kell. Minthogy a meszet az oxidáló szer adagolása után 80 kell hozzáadni, ilyenkor előnyös lehet a találmány értelmében alkalmazott folyadéktöbbletet úgy megosztani, hogy a késleltetési időnek egyik része a folyadéknak, a gázmosóból való kilépése és az oxidáló 85 szer hozzáadási időpontja között, annak fennmaradó része pedig az oxidáló szer hozzáadása után telik el. A szuszpendált kalciumszulfit és kalciumszulfát koncentrációjának növelésével 4n a késleltetési időt csak igen kis mértékben csökkenthetjük, még pedig 6—6<>/o-os szuszpendált kalciumszulfit-, illetve kalciumszulfátkoncentrációnál kb. 10%-kal. Ezzel szemben a szuszpendált kalciumszulfát és ib kalciumszulfit koncentrációjának csökkentése a késleltetési időt igen jelentékenyen meghosszabbítja, nevezetesen ha a szuszpendált kalciumszulfát és kalciumszulfit koncentrációja 2—2«/o, akkor a késleltetési 50 idő a fentiekben megadottnak csaknem kétszerese. Megjegyzendő, hogy ipartelepekben a kalciumszulfát számára szükséges késleltetési idő jóval hosszabb, mint az az idő, 55 mely laboratoriumokban. ahol finoman elosztott gipszkristályokkal dolgozunk, a kalciúmszulfát túltelített oldatában a túltelitődöttség megszüntetésére szükséges. Ennék oká> valószínűleg a kristályok tisztátlan állapota és felületüknek fertőz öttsége, mely 60 ipartelepekben elkerülhetetlen. A találmány megvalósításánál lényeges, hogy a folyadékot a késleltető tartályon egyenletesen és mennél kevesebb eltérítéssel vezessük át. Ezért a késleltető tartályt 65 célszerűen vagy hosszú csőnek képezzük ki, mely pl. U-alakú cső lehet vagy pedig a folyadékot hengeres tartály tetején érintőlegesen vezetjük bs és a tartály fenekén központosán vezetjük el. A késlel- 70 tető tartálynak U-alakú csőként való kiképzése különösen olyan telepekben célszerű, ahol a gázmosó magasabb emeleten van és a nehéz tartályt az alapozáson kívánjuk megerősíteni. 75 A találmánynak egy másik megoldásánál, ahol pl. az égési gázok porkoncentrációja oly nagy. hogy nem lenne kívánatos a szuszpendált szilárd anyagot nagy viszonylagos mennyiségben tartalmazó folya- 80 dékot a gázmosón átvezetni, a késleltető tartályt derítő vagy részleges ülepítő tartálynak képezzük ki, melynek fenekéről szuszpendált szilárd anyagot nagy menynyiségben tartalmazó folyadékot vonunk 85 el és azt a késleltető tartály felső részéhez visszavezetjük. A gázmosóhoz vezetett folyadékot továbbá a benne szuszpendált szilárd anyagok mennyiségének csökkentésére folyadékciklónon vagy ülepítőn 90 vagy hasonló rendeltetésű készüléken vezethetjük át és a szuszpendált szilárd anyagoknak azt a részét, melyet nem kell a rendszerből kiküszöbölni, a késleltető tartályba vezetjük vissza. f 95 Maga a gázmosó bármilyen szokásos kivitelű lehet, beleértve ellenáramú és egyenáramú gázmosókal. valamint olyanokat ís, melyekben a gáz csurgatott terelő felületek vagy kitöltő elemek során haránt- IC irányban megy át. Előnyösen azonban a 113.348 lajstromszámú szabadalmunkban ismertetett gázmosót használhatjuk. A mellékelt rajzon gőzkazán tüzelési gázainak tisztítására való berendezés kap- IC csán a késleltető tartály elrendezésének példáit tüntettük fel. Az 1. ábra az egész telep összelrentdezését vázlatosan mutatja és egyben a találmánynak azt a célszerű megoldását 11 szemlélteti, melyet akkor alkalmazunk, ha a gázmosó az épület tetejének közelében van. Az itt feltüntetett késleltető tartály aszimmetrikus U-alákú. Az égési gázok a (C) mosótoronyba (A)-nál lépnek be és 11 azt (B)-nél hagyják el. A gázmosó (D) tölcséréből eláramló folyadék (V)-nél az (E) késleltető tartályba lép, ahonnan, azt
