115716. lajstromszámú szabadalom • Hordágy

értelmű nyomaték hatására (4. ábra) a két hossztartófél egymáshoz képest a (16) lyuk tengelye körül elfordulhat. Ha a kap­csolatot ilyen nyomatékokkal szemben is ö ellenállóvá akarjuk tenni, a 6. ábrán pon­tozott vonallal jelzett hüvelyt használhat­juk mely a kapcsolófejeken és hossztartó­csövön eltolható, de elvesztése: ellen a (20) peoekkel van biztosítva, mely e hüvelynek 10 alkotóirányú, mindkét végén zárt hasíté­kában foglal helyet. Ezen előnyösen acél­csőből készült hüvelyt a kapcsolat létesí­tése vagy megbontása előtt a csőre annyira visszatoljuk, hogy a (18) vájat (5. ábra) 15 végét is szabadon hagyja,, a kapcsolat lé­tesítése után pedig a 6. ábrán látható helyzetbe hozzuk, melyben, ha a vájat vége tangenciális irányú, vagy a 8. ábrán látható alakú, elfordítással biztosítható is. 20 Ugyanilyen hüvely alkalmazható akkor is, ha a két hossztartófél egymással két, egy­mással párhuzamos csuklócsapszeggel el­látott fémheveder útján van állandó laza kapcsolatban, melyet e hüvely rájuk toiá-25 sával tehetünk merevvé és minidennemű és irányú mechanikai igénybevétellel (húzás, nyomás, hajlítás, torzió) ellenállóvá. Minthogy a kereszttartók is egymással célszerűen azonos kiképzésűek, a 7. és 8. 30 ábrák kapcsán csak a (D) kereszttartót ismertetem, mely az egymásba tolt (Dl) és (D2) fémcsövekből áll. Ezek mindegyike az egymással egyenlő átmérőjű hengeres (Dx) véggel és (Dy) vállal van ellátva, 35 mely utóbbi a hossztartókra hegesztett hü­velyek homlokfelületére felfeküdve, a ke­reszttartóknak ezekhez képesti helyzetét biztosítja. E hatás azonban kúpos hüve­lyekkel és nekik megfelelő kúposságú ke-40 reszttartóvégekkel, vagy bármely más al­kalmas módon is elérhető. A kereszttartó­végeknek a hüvelyekben kényszerkapcso­lattal való rögzítését a szerkezet sajátos­sága folytán rendszerint fölösleges, mert 45 a hordágy súlyterhelésének hatása alatt úgy a hossztartók, mint a kereszttartók egymáshoz közeledni igyekszenek és ezt előidézni törekvő erők, valamint az ezek keltette súrlódások e szervéket egymáshoz öö képest kielégítően rögzítik. Ha azonban bármely okból kívánatos, a kereszttartók a hossztartókhoz bármely alkalmas módon kónyszerkapcsoiattal is rögzíthetők. A ke­reszttartók hosszának az ágyszélesség és 55 ezzel egyben az (E) háló feszültségének megváltoztatása céljából történő változta­tása úgy történik, hogy a (D2) csövet a (Dl) csőből a kívánt mértékben: kihúzzuk és visszatoiódását a megfelelő (21) vagy 16. 3 (22) lyukak egyikén átdugott pecekkel gá- 6D toljuk meg. A 8. ábrán feltüntetett elren­dezésnél a pecek elvesztésének veszélyét azzal küszöböljük ki, hogy a (23) pecket a belső (D2) csőben rögzítjük és a (Dl) cső (24) hasítékában eltolhatóra készítjük. 65 Minthogy e hasíték, mélynek alakja a raj­zon látható, mindkét végén zárt, ezzel egy­ben azt is elérjük, hogy a csövek egyetlen darabbá vannak egyesítve. A kellő hosszra való széthúzásuk után őket egymáshoz ké- 70 pest elforgatva és összetolva, a (23) pecek a (24a) vagy (24b) hasítékvégek falára feküdve fel, a csöveket további összetoló­dás ellen biztosítja. A hossztartókon levő szélső (1, 5) és 75 (4, 8) hüvelyek a hossztartók lehajlított végeitől olyan távolságra vannak, hogy köz­tük és a lábak közt elég hely maradjon a hordágy hossztartóinak biztos megfogá­sára, mert így külön fogantyúk alkalma- 80 zása fölösleges. A 9. és 10. ábrákból látható, hogy az (F) és (G) rudakból és azok megfelelő alkatú fejeiből álló két-két fej támasz fel­tételével és a (D) kereszttartónak azok 85 (H) fejében való illesztésével a hordágy pillanatok alatt betegeknek ülő helyzetben való szállítására tehető alkalmassá. A 11. és 12. ábrák azt mutatják, hogy négy megfelelő oszlop alkalmazásával két 90 vagy több ilyen hordágyból emeletes tá­bori ágy vagy kórházi ágy készíthető. E célból a hordágyak lábait alkalmas mó­don az (I, K, O, P) oszlopokhoz (a leg­utóbbi a rajzon nem látható, mert az (I) 95 illetve (O) oszlopok elfödik) kapcsoljuk, pl. azáltal, hogy ezeken az oszlopokon göm­bös fejű peckek vannak, melyek feje az ágylábakban levő (11, 14) nyílások (1. és 4. ábra) végén átfér, szára pedig e nyí- 100 lások keskenyebb részének megfelelő átmé­rőjű. Az oszlopokat egymáshoz még a me­revítő (L) és (M) szalagvasak alkotta, szét­szedhető merevítőrácsozattall is kapcsol­hatjuk, melynek vasai egymáshoz és az 105 oszlopokhoz tetszésszerinti módon erősít­hetők. A 11. és 12. ábrákon (Bf) és (Df) a felső, (Ba) és (Da) az alsó ágyi megfelelő hossz- illetve kereszttartóját jelzi. 110 A hordágy azon hátrányának, hogy a vele való betegszállításhoz két ember szúk* séges, kiküszöbölését célozza a 13—16. áb­rák szerinti talicskatoldat, mely különösen kórházakban és jó útakon való betegszál- 115 lításnál hasznos. E toldat alkalmazásánál a hordágy alkotta talicska fogantyúit szin­tén a hordágy két hossztartójának megfe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom