115715. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpafej

3Iejíjelent 15)37. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÚSAG SZABADALMI LEIRAS 115715. SZÁM. VJI/h. OSZTÁLY. — 1. 3fí(i2. ALAPSZÁM. Izzólámpafej. Egyesült Izzólámpa, és Villamossági R. T. újpesti cég. A bejelentás napja 1936. évi február hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi február hó 22-ike. Ismeretes, hogy 30 Volt-nál nagyobb fe­szültségekre és főleg nagyobb, pl. 220 Volt-os -hálózati 1'eszüllségekre való. vagy hálózati feszültségről ellenállás közbeikla-5 lásával táplált gáztöltésű villamos izzólám­pákban a lámpa kiégésekor ívképződés szokott fellépni és hogv olyan lámpákban, amelyek izzóieste kettős vagy többszörös csavarvonalalakú drótból áll. különleges 10 rendszabályok alkalmazása híján. ily rob­banásszerű kiégés aránylag gyakran lép fel. mert az, ívkisülés átugrik a lámpa; elektródáira, azokat elolvasztja és a lámpát elpusztítja, mely esetekben az ezL előidéző 15 áramerősség olyan nagy is lehel, hogy a lámpát lápláló vezetékben levő biztosíték kiég. Ilv rövidzárlatok elkerülésére tudvalevő­leg egyik vagy mindkét árambevczeilő-20 drólba iktatóit, vagy magái a be,vezető­drótot alkotó olvadó biztosítékot, vagy oxi­dációs biztosítékot építettek be az izzó­lámpa fejébe. Ezt a biztosílékdróloL ugyan­úgy. mint az árambevezető,drótot, a lej-25 ben levő érintkezési lemezkéhez, melynek nyílásán áthalad, forrasztó ónnal szokták megerősíteni. Ennek a szerkezetnek az ,a hátránya, hogy a lemez ke nyílásába és így a lámpa-30 fej belsejébe, többé-kevésbé benyomuló forraszanyag a biztosítódrótot illetve az árambeivezdődrótot felső vége környezeté­bem körülveszi és a biztosíték működése alkalmával megolvad és elpárolog, vagy 35 szétporlad, mert a szokásos forraszanyagok olvadáspontja aránylag alacsony. A for­raszanvagokként használatos óloni-ónötvö­zetek ugyanis kb. 135 C" és 210 C° között olvadnak, míg a kadmium olvadáspontja 320 C". A biztosítékdrót működésbe, lé- 40 pésekor felszabaduló hőmennyiség. sőt biztosítékkal el nem látott lámpáknál gyakran az ív nagy áramerőssége folyjláni a bevezetőd ró tban fejlődő, má,r számot­levő ellenállás-meleg a. forraszt az érint ke- 45 zési helyen megolvasztja és azt tapasztal­tuk, hogy már kis mennyiségű olvadt és elporlasztott fém vagy jól vezető fémgőz is elegendő ahhoz, hogy az áram vezetését átvegye. E felismerésünk szerint tehát a 50 fejben előálló féiiyív nagyrészt a forraszió­anyag részecskéinek vagy gőzeinek hatása folytán lép fel és/vagy vesz fel igen nagy á r a m er őss ége ké t. A fejben az ív mindig az áramvezető 55 lém alkat részek között lép fel, így például az Edison-fejben a középső árambozzá­vezetés. illetve a hozzá kapcsolt drót és a csavaros áramvezető hüvely között és annál nagyobb áramerősségeket ér el, mi- go nél kisebb ellenállású és egymástól minél kisebb távolságra levő fémrészek között jön létre. Oly fejeknél. amelyekhan az áramhozzá­vezetés két szigetelőanyagba ágyazott érint- 65 kezesi lemezke útján történik, amelyek a fej hüvelyétől, amely ugyan veze,lőanyagú, de az izzótestliez való áramhozáveeíésben részt nem vesz,, el vannak szigetelve, mint pl. a Swan-fejnél. szintén felléphet a fej 70 hüvelye és valamely árambevezető közti veszélyes ívképződés. mert a vezetőanyag­ból (pl. sárgarézből) való hüvely a legtöbb esetben biztonsági okból földelve van. Ott tehát, ahol a láp vezeték egyik sarka szin- 75 lén földelve van, az egyik hozzávezető-

Next

/
Oldalképek
Tartalom