115691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és katalizátor értékes szénhidrogének előállítására desztillálható széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelése útján
katalizátort alkalmazása elöli hidrogénező gázokkal való kezelésnek alávetendő anyagban, pl. roncsoló hidrogénezésnek alávélendő olajban, szuszpendáljuk. A ka-5 talizálorl poralakúra vagy köllodiális alkatura is készíthetjük a hevílési művelet után, hogy roncsoló hidrogénezésnek alávetendő olajokban szuszpendálhassuk. A találmány szerinti eljárással készüli? ) katalizátorok igen alkalmasak az általában hidrogénező gázokkal foganatosított hidrogénező. roncsolóan hidrogénező és dehidrogcnező reakciók katalizálására. Az említett katalizátorok különösen alkalmasak raft'ij nált olajok, nagyérlékű kenőolajok és alacsony forráspontú szénhidrogéntermékek mint pl. vijágító Olajok és motorhajtóanyagok előállítására mindenféle desztillálható széntartalmú anyagból, pl. a tegkülönbö) zőbb szénféleségekből, kátrányokból, ásványolajokból, valamint az említeti anyagoknak krakkolás, tökéletlen oxidálás. roncsoló hidrogénezés és egyéb hasonló műveletek úlján kapoll lepárlási, kioldási (ex-i trakciós) és átalakulási termékeiből és maradékaiból. ha ezeket az anyagokai a találmány szerinti katalizátorok jelenté lében hidrogénező gázol*, mint pl. hidrogéngáz vagy hidrogént tartalmazó gázok behalásá) naic véljük alá. előnyösen kb. 25Í) O feletti hőmérsékleteken és nagv nyomás alalt. A találmány szerinti katalizátorokat alkalmazhatjuk, ha akár szilárd fázisban, , akár folyékony vagy gáz- vagy gőzfázisban dolgozunk. A sdeszlillálhaló, széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelése> kifejezés magában foglalja a ílegkülönbö-i zőbb reakcióvállozatokat és a találmány szerinli katalizátorok alkalmazása mindezen reakcióknál rendkívül előnyösnek mutatkozott. így az emlílelt összefoglaló kifejezés felöleli, a széntartalmú anyagoknak , roncsoló liidrogénezését. pl. minden szénféleségeknek. beleértve a lignitet, egyéb szilárd széntartalmú anyagoknak, pl. turfának. olajos paláknak és fának, ásványolajoknak, kálrányféleségeknek és mindezek lepárlási, kioldási és átalakulási termékeinek, a legkülönbözőbb fajtájú szénhidrogének. mint pl. motorhajlóanyagok, különösen kopogásnienles molorhaj lóanyagok. középolajok, kerozén és kenőolajok előállításúi célzó roncsoló hidrogénezését. Az említett kifejezés magában foglalja továbbá nehéz, sűrűnf;;lyős szénhidrog'énolajoknak. ezek viszkozílási indexének és egyéb kencolajlulajdonságaiuak javítása céljából történő, nagy nyomás alatt 60 foganatosított roncsoló hidrogénezését. az erre alkalmas hőfoklarlomány alacsonyabb részéhe eső hőmérsékleteken, mely lehetővé Leszi bizonyos mennyiségű, célszerűen nem nagyobb, mint kb. 10— Iá°/o ol kitevő nicnv- 65 nyiségű. kb. 200 C" alatt forró könnyű olajok keletkezéséi. Úgyszintén magában foglalja az említett kifejezés a nem-szénhidrogén szennyezéseknek, mini pl. kén- vagy oxigéntartalmú anyagok vagy nitrogén- 70 vegyülelek hidrogén, vagv hidrogént tartalmazó, vagy azl helyellesílő gázok segélyével való ellávolílását nyers széntartalmú anyagokból. így pl. nyers benzolnak, nyers motorolajnak vagy kenőolajnak hidrogéné- 75 zéssel való nemesítését (raffinálását). Az emlílelt összefoglalló kifejezés magábaíogiaija lovábbá oxigén és kéntartalmú szerves vegyületeknek átalakítását a megfelelő szénhidrogénvegyülcfekké, vagy S0 hidrogénezett szénhidrogénekké, tehál pl. fenolok vagy krezolok átalakítását a megfelelő gyűrűs szénhidrogénekké vagy ezeknek hidrogénezési termékeivé. Végül e kifejezés felöleli a telítetlen vegyületek, kü- 85 lönösen telítetlen szénhidrogének vagy aromás vegyületek, különösen aromás szénhidrogének hidrogénezését pl. hidroaromás szénhidrogének fenli módon való előállítása céljából. 90 Az előző bekezdésben említett, hidrogénnel vagy hidrogéntartalmú gázokkal végbemenő reakciókat állatában 250 C" és'700 C" közölli. rendszerint pedig 3(11) 0" és 550 C° közölli hőmérsékleteken foganatosítjuk. 95 Az alkalmazoll nyomások állatában 20 atmoszférán felüliek, rendszerint azonban előnyösen 50 atmoszférát meglialadóák. Van azonban néhány reakció, mint pl. a nyers benzol raffinálása. ahol inkább kis 100 nyomásokat, pl. 40 atm. nagyságrendűeket alkalmazhatunk, és pl. a fenolok dozoxidációját légköri nyomáson végezhetjük. Általában 100, 200, 300, 500 és egyes esetekben éppenséggel 1000 alm. körüli nyomá- 105-sok jönnek tekintetbe. A reakciótérben, és ha ilyenek vannak, az utóbbival összeköttetésben álló részekben jelenlevő hidrogén mennyisége erősen változik aszerint, hogy milyen kiindulási 110 anyagokat dolgozunk fel. és milyen termékeket akarunk előállítani. Egy tonna feldolgozandó széntartalmú anyagra általában, 200, 1000. 2000. 1001) m: ! vagv ennél még több hidrogént használunk fel, normá- 115 lis nyomásra és hőmérsékletre vonatkoztatva. A reakcióhoz alkalmazoll gázok tisztán
