115689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek, különösen műselymek húzódásainak megakadályozására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115689. SZÁM. XI V/e. OSZTÁLY. — /'. 7000. ALAPSZÁM. Eljárás szövetek, különösen műselymek húzódásainak megakadályozására. I. G. Farbeiiiudustrie Aktiéiigesellscliaft cég- Frankfurt a/M A bejelentés napja 1935. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi december hó 20-ika 25 30 H5 Szövelek gyártásánál tudvalevőleg nagy hátrány az, hogy a vetülék- és láncfonalak nem kapcsolódnak egymással mindég elég szilárdan és így egymáshoz képest elmoz­dulnak, úgyhogy a szövet, hordáskor vagy egyél) mehanikai igénybevétel alatt, elhú­zódást szenved. Ezek a hátrányos fonal­elmozdulások (húzódások) főleg núísely­meknél fordulnak elő és elsősorban a vetü­lék és a lánc túlbő beállítására vezethetők vissza. • A húzódások megakadályozására már ja­vaslatba hozták a szövelek utólagos keze­lését koioíóniumszappanokkal, pl. a kolo­fóniumsav nátriumsójával, vagy bizonyos emulgálorok jelenlétében előállítóit gyanta­emulziókkal. A szövelek kezelése ilyen anyagokkal azonban ismét csak hátrányos­nak mutatkozott., mert a kezelt szövetek fogása kemény volt és silány minőség be­nyomását keltette. A találmány célja a fenti hátrányok el­kerülése és olyan csinozó anyagok gyár­tása, amelyek a kezeli szövet minőségét nem rontják és a húzódó szöveteket gya­korlatilag' használhatóvá és versenyképessé teszik. Ezt úgy érjük el, hogy ilyen szöveteket utólagosan hidroxil- illetve aminogyöklar­tálmú karbon- vagy szulfosavaknak gyanla­illelve viaszsavakkal képzett, valószínűleg észter- illetve amidszerű kondenzációs ter­mékeivel hozunk össze. Utóbbiakat célsze­rűen vízben oldható sóik alakjában alkal­mazzuk. Az ilyen csinozó anyag a szövet minőségére semmilyen befolyással nincs. Az alkalmazandó sók lúgoknak, ammó­niának vagy alkalmas szerves bázisoknak sói, pl. trielanolaminsók lehetnek. Olyan karboxil- illetve szulfogyöktarlalmú kon- 40 denzációs összetevők példáiként, melyek a gyanta- vagy viaszsav-összeLevőkkel eszter­itlelve amidszerű kapcsolatot engednek meg, az oxikarbonsavakat, aminokarbon­savakal, oxi- és aminoszulíosavakat említ- 45 jük meg; a szuli'osavalo közé soroljuk itt az -O-tíO.,H- gyökös vegyületeket is. E vegyületek még másképen is lehelnek he­lyettesítve és heleroatomokkal megszakított C) maradékokat tartalmazhatnak. E ve- 50 gyülelek különleges példáiként a glikokoüt, alaninl. szarkozint. glikolsavat, (3 -oxipro­pionsavat, aminoelánszulfosavat, metil­aminoelánszulfosavat, oxietánszulfosavat, slb. említjük meg. ilyen savak el egyei, pl. 55 fehérjehidrolizálumok is tekintetbe jönnek. .Míg tehát a hidroxil- illetve aminogyök­lartalmú savösszelevők kiválasztása tekin­tetében. bő leheLőségek vannak, addig a húzódásmenlosség elérésére második össze- 60 levőként nagyobb molekulasúlyú gyanta­vagy viaszsavat veszünk. Mint ilyenek pl. monlánviaszsav vagy abielinsav vagy kolo­töniumból elkülöníthető gyantasavak ke­veréke jöhet tekintetbe. Az utóbbi esetben 65 előnyösen nyers kolofóniumsavak csere­bomlási termékelt illetve olyan tisztított cserebomlási termékeket használunk, ame­lyik még bizonyos mennyiségű át nem ala­kult, nagyobb molekulasúlyú savakat tar- 70 lalmaznak. Az említett gyanta- és viasz­savak kondenzálását a szokásos módon, reakcióképes származékaik, pl. halogenid­jeik segítségével végezhetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom