115689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek, különösen műselymek húzódásainak megakadályozására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115689. SZÁM. XI V/e. OSZTÁLY. — /'. 7000. ALAPSZÁM. Eljárás szövetek, különösen műselymek húzódásainak megakadályozására. I. G. Farbeiiiudustrie Aktiéiigesellscliaft cég- Frankfurt a/M A bejelentés napja 1935. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi december hó 20-ika 25 30 H5 Szövelek gyártásánál tudvalevőleg nagy hátrány az, hogy a vetülék- és láncfonalak nem kapcsolódnak egymással mindég elég szilárdan és így egymáshoz képest elmozdulnak, úgyhogy a szövet, hordáskor vagy egyél) mehanikai igénybevétel alatt, elhúzódást szenved. Ezek a hátrányos fonalelmozdulások (húzódások) főleg núíselymeknél fordulnak elő és elsősorban a vetülék és a lánc túlbő beállítására vezethetők vissza. • A húzódások megakadályozására már javaslatba hozták a szövelek utólagos kezelését koioíóniumszappanokkal, pl. a kolofóniumsav nátriumsójával, vagy bizonyos emulgálorok jelenlétében előállítóit gyantaemulziókkal. A szövelek kezelése ilyen anyagokkal azonban ismét csak hátrányosnak mutatkozott., mert a kezelt szövetek fogása kemény volt és silány minőség benyomását keltette. A találmány célja a fenti hátrányok elkerülése és olyan csinozó anyagok gyártása, amelyek a kezeli szövet minőségét nem rontják és a húzódó szöveteket gyakorlatilag' használhatóvá és versenyképessé teszik. Ezt úgy érjük el, hogy ilyen szöveteket utólagosan hidroxil- illetve aminogyöklartálmú karbon- vagy szulfosavaknak gyanlaillelve viaszsavakkal képzett, valószínűleg észter- illetve amidszerű kondenzációs termékeivel hozunk össze. Utóbbiakat célszerűen vízben oldható sóik alakjában alkalmazzuk. Az ilyen csinozó anyag a szövet minőségére semmilyen befolyással nincs. Az alkalmazandó sók lúgoknak, ammóniának vagy alkalmas szerves bázisoknak sói, pl. trielanolaminsók lehetnek. Olyan karboxil- illetve szulfogyöktarlalmú kon- 40 denzációs összetevők példáiként, melyek a gyanta- vagy viaszsav-összeLevőkkel eszteritlelve amidszerű kapcsolatot engednek meg, az oxikarbonsavakat, aminokarbonsavakal, oxi- és aminoszulíosavakat említ- 45 jük meg; a szuli'osavalo közé soroljuk itt az -O-tíO.,H- gyökös vegyületeket is. E vegyületek még másképen is lehelnek helyettesítve és heleroatomokkal megszakított C) maradékokat tartalmazhatnak. E ve- 50 gyülelek különleges példáiként a glikokoüt, alaninl. szarkozint. glikolsavat, (3 -oxipropionsavat, aminoelánszulfosavat, metilaminoelánszulfosavat, oxietánszulfosavat, slb. említjük meg. ilyen savak el egyei, pl. 55 fehérjehidrolizálumok is tekintetbe jönnek. .Míg tehát a hidroxil- illetve aminogyöklartalmú savösszelevők kiválasztása tekintetében. bő leheLőségek vannak, addig a húzódásmenlosség elérésére második össze- 60 levőként nagyobb molekulasúlyú gyantavagy viaszsavat veszünk. Mint ilyenek pl. monlánviaszsav vagy abielinsav vagy kolotöniumból elkülöníthető gyantasavak keveréke jöhet tekintetbe. Az utóbbi esetben 65 előnyösen nyers kolofóniumsavak cserebomlási termékelt illetve olyan tisztított cserebomlási termékeket használunk, amelyik még bizonyos mennyiségű át nem alakult, nagyobb molekulasúlyú savakat tar- 70 lalmaznak. Az említett gyanta- és viaszsavak kondenzálását a szokásos módon, reakcióképes származékaik, pl. halogenidjeik segítségével végezhetjük.