115631. lajstromszámú szabadalom • Forgó szikraköz

MAGYAR KIRÁLYI . SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 15631. SZÁM. VII OSZTÁLY. — C. 4661. ALAPSZÁM. Forgó szikraköz. Czobor Hugó elektrotechnikus Budapest. A bejelentés napja 1935. évi január hó 9-ike. A Wien-féle szikraköznek villamos rezgéseik keltésére vonatkozó működési elve közismert. A szikraközök felületei között átugró szikrák az áramforrás terhelési féri szültségesésének és a felületek hűtésének hatása alatt gyorsain megszűnnek, majd a feszültség emelkedése folytán ismét fellépnek. A szikra-átütések gyors egymásutánban következő rezgéseket hoznak 10 létre, vagyis nagy reagésszámú áramot termelnek. A Wien-féle szikraköz hátrányai: aránylag nagy terjedelem, a hűtőfelületek nagysága miatt, a szikraköz felületeinek egyenlőtlen leégése és ezzel az ló aktív szikraiköz keresztmetszetének csökkenése, a hűtés kis hatályossága a, szikrakörfelülettől a bordákig menő hőmérsékesés miatt. A találmány célja egy oly szikraköz lé-20 teisítlése, mely a fenti hátrányokat kiküszöböli. Ezt a célt szigetelő korongon elhelyezet,t érintkezőkkel érjük el, melyek koraiakban elhelyezettek és melyekkel szemben álló másik korongra azonos át•>:> tnérőjű, köralakban felerősített érintkezők vannak. E megoldás egyik kiviteli alakját a mellékelt rajz 1. és 2. ábrája mutatja. A téglialapalakú (a) érintkezők tengelyre ékelt (szia) szigetelő anyagból 30 készült forgótárcsa homlokfelületére vannak erősítve. Ugyanoly méretű (b) érintkezők pedig az (szb) álló tárcsa homlok -felületón foglalnak helyet. Minden (a) érintkezővel szembenáll egy (b) érint-35 kező és azzal egy szikraközpárt képez. Mind az (a), mind a (b) érintkezők a sugárirányhoz képest ferde szög alatt hajolnak (lásd 1. sz. ábrán a szövet) úgy, hogy a tengely irányában nézve az álló (b) és a forgó (a) érintkezők körben futó, 40 önmagába záródó, tört szalagot képeznek. (Lásd 2. sz. ábra.) A feszültséget az álló tárcsa (Al) és (A2) érintkezőire téve, az áram két félkörre elágazva az álló szikraközről a forgóra, a forgóról vissza az ál- í"> lóra és így tovább ugorva halad az egyik érintkezőről a másikra, (Al) hozzávezetőtől (A2)-re, illetve ellentett irányban (A2)-ről (Al)-re, két félkörre szétágazva. Tjtjában annyi szikraközt képez, mint az 50 álló érintkezők számának kétszerese, minthogy az egyik érintkezőfélen behaladó áram a másik félen kilép. E megoldás egv másik kiviteli alakjában az egyik szigetelő tárcsa érintkezői 55 nem képeznek teljes kört, hanem pl. csak egy 3/i. kört, amennyiben az % körrészre eső érintkezők hiányzanak. A másik szigetelő tárcsa c kivitelnél is teljes zárt körben elhelyezett érintkezőkből áll. Az 60 elvezotők a nem zárt kört képező érintkezők két szélső érintkezőin vannak. E kivitel azonosan működik az előzővel és azzal elvileg megegyező, csupán az áram nem halad két irányban és így a sorbakapcsait 65 szikraközök száma nagyobb. Az érintkezők épúgv ferde szög alatt vannak elhelyezve mind az egyik, mind a másik szigetelő korongon. A találmány szerint oly kiviteli alak is 70 készíthető, melynél az áramod csakis az álló részbe kell vezetni, tehát mozgó érintkezők nincsenek. Az érintkezők ferde irányuknál fogva az áramot érintő irányban előre viszik az elhelyezési kör- 75 vonal mentén az egyik hozzávezetőtől a