115630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemes termények egészben lévő szemeinek vagy korpának aprítására

2. ábra pedig pusztán korpa feldolgo­zására való berendezés. Az 1. ábra szerint az egészben hagyott, ismert eljárások szerint előtisztított buza-5 szemek az (A) fajtázóba kerülnek, to­vábbi tisztításuk céljából. Ezután a sze­meket az egymásra következő (B) búza­tisztítóba és a (C) buzakefélőgépbe vezet­jük. Az ily,kép megtisztított buzaszeme-10 ket, amelyeknek héjuk, ill. korpájuk megmaradt, ezután a (D) három járatú fiinomőrlő hengerszékb© vezetjük, amely a szemeket olyan finom szemcséjű darává őrli meg, hogy ez jó vízfelvevőképessé-15 güvé legyen. Az előőrölt tennék a hen­gerszékből a vizet tartalmazó (E) me­dencébe, jut és itt marad az átitatás tar­tama alatt, amely, a termény fajaja, ill. minősége szerint, kb. két-három óráig 20 tart. Ez alatt a sejtfalak a most követ­kező repesztési folyamat céljára eléggé meglágyulnak. Az átitatott masszát az (F) sejtrepesztő berendezésbe vezetjük, amelyben vékony film alakjában mind 25 nyomó, mind szétdörzsölő hatásnak tesz­sziik ki. Az 1. ábrám feltüntetett (F) sejttörő, ill. repesztő berendezés lényege több, sima felületű, egymástól eltérő sebességgel 30 forgó nyomóhenger, amelyek felületeinek hatékony részei egymáshoz igen közel vannak. A hengerfelületek egymástól való távolsága 0.05 mm., ami lehetővé te­szi, hogy a pépfilmet magukkal vigyék. g5 Forgásuk közben a hengereket erélyesen egymáshoz nyomjuk, úgy, hogy a pépnek a közöttük áthaladó részecskéi erélyes nyomó- és szétdörzsölő hatás alatt állnak és a berendezés kilépő nyílásán vékony, 40 összefüggő filmként lépnek ki, amely­ből az előzőleg felvett víz túlnyomó része kisajtolódott és amelyben közelítőleg va­lamennyi héj- és egyéb sejt, valamint a csirák is felaprítédtak. Ezt ,a tényt a ka-45 Pott termék mikroszkópi vizsgálata min­den további nélkül igazolja. A buzaszem valamennyi alkotórészét — a korpát is — magábanfoglaló terméket az (F) sejtre­pesztő berendezésből a rajzon :nem ábrá-50 zolt dagasztógépbe vezetjük, amelyben élesztőt, sót s a kenyér készítéséhez szük­séges egyéb anyagokat adjuk hozzá. A termék ezután bármely közönségei? sütő­eljárással „teljes kenyérré" vagy más sii-55 teménnyó dolgozható fel. A 2. ábra szerinti, pusztán a korpa fel­dolgozására való berendezésben a kiin­dulási anyagot, miután a szokásos tisztí­tási műveleteken keresztülment, a négy­hengeres (G) hengerszék két hengerpár- 60 jának egyikéhez vezetjük. Innen a rész­ben előőrölt korpa a (H) szitára jut, amely az aprított részeiket a még nem aprítottaktól szétválasztja. Ez utóbbiakat mégegyszer felvisszük a négyhengeres 65 (G) hengerszékbe, ahol a hengerszék má­sik hengerpárján haladnak át és térnek azután vissza a (H) szitára. A (H) szitá­ról az előőrölt részeket az egyszerű (I) hengerszékbe, innen az (L) centrifugális 70 szitára vezetjük. Ez a folyamat egy to­vábbi (K) hengerszékben és egy további (L) centrifugális szitán ismétlődik. Min­den egyes szitához visszavezető berende­zés csatlakozik, amelyen át a durvább 76 részek az idetartozó hengerszékbe kerül­nek vissza. Ezen berendezéssel a korpa­részecskék egészükben közelítően egy­forma nagyságúra aprítódnak. Az előőrölt korpa az (M) folyadékkeve- 80 rőbe jut, amelyben az egyes részecskék bizonyos mennyiségű vizet vesznek fel. Az átitatott massza innen a vízzel töltött (N) medencébe kerül, amelyben a sejtfa­lak lágyítása végett két-három óráig ma- 85 rad. Ezután a vízzel átitatott korpát az (O) sejtrepesztő ill. törőberendezésbe ve­zetjük, amely ugyanolyan kialakítású, mint az 1. ábra szerinti (F) berendezés. A munkamód is, amelyen a folyadékkal át- 90 itatott korpa az (O) törőberendezésen ke­resztülmegy, azonos azzal, amely az egész szemekből álló buza esetén az 1. ábra sze­rinti (F) repesztő-, ill. törőberendezésben érvényesül. Az így feldolgozott korpa 95 megfelelő mennyiségű közönséges liszt hozzáadásával kenyérré dolgozható fel, pl. úgy, hogy dagasztógépben élesztőt, sót stb.-t keverünk hozzá és szokásos módon megsütjük. 100 Noha a sejtek és csirák lágyítására ele­gendő, ha a lágyítást nyitott folyadéktar­tányban végezzük, eljárhatunk úgy is, hogy az előőrölt szemeket vagy a korpát duzzasztjuk is, pl. úgy, hogy az előőrölt 105 nyersanyagot vizet tartalmazó autokláv­ban kellő nyomásnak tesszük ki. Mint­hogy azonban a túlnyomásos tartányok alkalmazása az eljárás költségeit növeli, anélkül, hogy számottevő előnyökkel 110 járna, ezt inkább elhagyjuk. Habár olykor ézsle'lhető volt, hogy a puszta összenyomás is elégségesnek bizo­nyult a sejtek aprítására, ez a munka­mód, az összenyomás és egyidejű szét- 115 dörzsölő hatás alkalmazásához képest mégis olyan bizonytalannak mutatkozott és oly hassan volt kivihető, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom