115626. lajstromszámú szabadalom • Ponyvasátor, különösen repülőgépekhez

Megjelent 1936. évi december lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABAMLMI BI R ÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 115626. SZÁM. VlII/h. OSZTÁLY. L. (>720. ALAPSZÁM. Ponyvasátor, különösen repülőgépekhez. Liuum-Taussig Sámuel és Fiai Lenfonó- és Szövőipar R. T. cég Budapest. A bejelentés napja 1934. évi július hó 23-ika. A találmány ponyvasátor, különösen repülőgépekhez, melynél egyéb szempon­tok, mint pl. nagy méretek, könnyű szál­líthatóság, egyszerű és gyors felállítha-5 tó-ság, kimerevítettség és könnyű szétsze­relhetfí'Ség' mellett gondoskodás történik arról, hegy mind alapterülete, mind egész belső tere a legteljesebb mértékben, aka­dálytalanul legyen kihasználható. E célt, tO a találmány szerint, úgy érjük el, hogy a ponyvasátrat a sátor-alapterületen kí­vül, célszerűen, a körvonal egyes pontjain felállított, ismert módom:, sodronyokkal kimerevített vagy lehorgonyzott oszlo-15 pókból, továbbá ezek között kifeszített sodronykötelekből, valamint ez utóbbiakon felfüggesztett tető- és oldalponyvákból, építjük fel. Azonkívül' az egyes részpony­vákat, különösen; pedig a tetőrészt tartó 20 sodronykötelet, az oszlopokon foroghatóan ágyazott csiga vagy kötélkorong körül vezetjük, úgy, hogy tartókötelükkel le­ereszthetjük, illetve felhírzhatjuk. A ta­lálmány értelmében végül a sátoroldala­!5 kat és ponyva-ajtókat kifeszített sodrony­kötelek utján tartó oszlopokat, fémhuzal­lal vagy sodronykötéllel, még közvetlenül a talaj fölött is összekötjük egymással és ehhez erősítjük a sátoroldalak alsó szélét, 0 miáltal az egyébként a talajba verendő, sok karó vagy oövek mellőzésével munka­megtakarítást és megbízható rögzítést érünk el. A találmány szerinti ponyvasátor pél-1 daképeni kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel, melyen .az í. ábra elülnézet, a 2. ábra oldalnézet, míg a 3. ábra a ponyvasátor távlati képe .ki­sebb léptékben. 40 A példaképen bemutatott ponyvasátor alapterülete derékszögű egyenközény, melynek — célszerűen — a rövid oldala­kat felező pontjaiban, de a sátor-alapterü­leten kívül, szokásos módom, (a) talptár- 45. esával és a talajba hatoló (b) csúccsal fel­szerelt egy-egy (c, d) oszlopot állítunk fel, miket feszítőszerkezeteis (e) huzalok­kal vagy sodronykötelekkel, ifimert mó­don, lehorgonyozunk. A (e, d) oszlopok, 50-előnyösen, acélcsövek és bizonyos1 hosszú­ságig egy darabból készültek, de termé­szetesen készíthetők mereven egymáshoz erősített- több részből is. A ponyvasátor négy sarkában helyezzük el, ugyancsak 55-az alapterületein kívül, a rövidebb négy (f) oszlopot, miket (g) huzalokkal vagy sodronyokkal horgonyozunk le. A (c) oszlop felső végéhez (h) sodrony­kötelet erősítünk, melyet a (d) oszlop felső 60' végén ágyazott (i) csigán vagy kötél­korongon vezetünk és ismert feszítőszer­kezet közbeiktatása mellett lehorgonyo­zunk. A két oszlopvég között kifeszített (h) sodronykötélre függesztjük, gyűrűk, 65. kampók, karabélyok vagy más akasztó­szervek útján, a szokásos (k) esőeresszel felszerelt ponyvatetőrészt, míg ennek alsó szélét, körös-körül, csatokkal vagy más rögzítőszervekkel, az (f) oszlopok között 70 kifeszített (1) sodronykötélihez erősítjük. Ugyancsak az (1) sodronykötélre függeszt­jük az (m) ponyv-aoldalrészt, az (n) ponyvamellsőrészt és az (o) ponyvaajtó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom