115590. lajstromszámú szabadalom • Tükröző burarészes villamos izzólámpa

2 115590. alapján kimutatható. liogy a fénysugárzás szóródása ahl)an a mérlékben nő, amint az a sík, melyben a szóródás! vizsgáljuk, a meJléksíkkal kisebb és kisebb szögel 5 zár be. A 2. és 3. ábrán a visszaveii nyaláb íényinlenzilása világosan látható. A 2. ábra a fősíkbeli intenzitást, a 3. ábra pedig a melléksíkbeli intenzitást mutatja. Meg-10 említendő, hogy az ábrák léptéke nem azonos. A 2. és 3. ábrán a vízszinles ten­gellyel bezárt szögnek azt a szögel vettük, melyei a nyaláb fénysugarai a vízszinles síkkal alkotnak más szavakkal tehát: a 15 függőleges tengellyel bezár! szögek a be­esési szögek). Poláris koordinátáknak az egyes szögeknek megfelelő fényintenzitá­sok értékei! vettük. Nyilvánvaló, hogy80"­nál nagyobb beesési szögnél a visszaveri 20 nyaláb intenzitásának értéke nullává vá­lik, mer! a visszavert nyaláb csúcsán a szög maximális értéke 1 (>()". A 3. ábrán látható, hogy a visszaver! nyaláb intenzitása a inelléksíkban közei 25 állandó. Az 1.. 2. és 3. ábrákból következik, hogy a találmány szerinti lámpa különösen ki­lerjedl felülelek világítására alkalmas. Ily lámpái pl. utcai világításra, épületek, 30 szobrok, stb. fényszórással való megvilá­gítására (ú. n flood-lighling-ra. vagysugár­özön-vi 1 ágít ásr a), stb. hasznosíthatunk. A 1.. á. és (5. ábrán a találmány szerinti, lámpa foganatosításí példája látható. Ez 35 ábrákon (1 j az üvegbúrál jelöli, melyhez szokásos módon erősítjük a (2; aljzatot. Az ábrákon látható aljzal bajonettzáras, önként érlelődik azonban, hogy bármely más aljzatot is alkalmazhatunk. 40 I'/ ábrákon a búra nyakúi a hozzáerősí­lell atjzallal együtt a búralengely irányá­ban rajzoltuk. Mini már említettük. a nyak és az aljzal elrendezése nem lénye­ges. A nyakat pl. a tükröző rész közép-45 pontjába, vagy bármely más helyen js helvezhelnők el. Az (1) búrának (3) tük­rözi) része van. E rész a búra belső vagy külső oldalán elrendezel! ezüsttükör lehet. A búra oly alakítású, hogy a tükröző 50 búrarész l'ősikra merőleges és a búra középpontján átmenő síkokba eső ke reszt­melszelei annál homorúbbak, minél job­ban közelednek a melléksíkhoz. A 1. ábrán ezenfelül magyarázatul a lámpa íősíkkat 55 és melléksíkkal való metszete látható. Ha a fősíkkal való melszelei nézzük, a tükröző búrarész 20—40"-os szeklorszögre kiterjedő kél parabolarészét az 5. ábrán (AB) és (Cl); jelzik. E részek tengelyei az (AD) és CB) egyenesek, E parabola- 60 részek közötti, a rajzon (AC )-vel jelölt búrarész, az (M; középpontos és (MA) sugaras körtől oly értelemben tér el. hogv a búra középpontja és a búrarész egyes pontjai közötti távolság annál nagyobb, minél inkább közeledünk a melléksíkhoz [(ME) nagyobb, mint (MA)). Az izzóteslet általában a búra közepén he­lyezzük el. E mellel! egyenes izzóteslet alkalmazhatunk. Ha ezt az izzóteste oly 70 mérvben szoríthatjuk össze, hogy a hossza a büra'engely hosszának 0.15-szöröse, az izzódrótol a búralengeh" irányában he­lyezhetjük ei. Ha azonban ilymérvű össze­szorífás. pl. túl nagy hálózati feszültség 75 miatt nem lehetséges, az izzóteslet a fősík­ban. még pedig a fő- és melléksík metszés­vonalára merőlegesen kell elrendeznünk és egyenes vagy pedig V-alakú izzódrólot kell alkalmaznunk. 80 Az utóbbi cselben a V-alakú izzódról szárainak a parabolán búrarész tengelyei­vel egybe kell esniök. amivel elkerüljük azt, hogy az izzólest közvetlenül kisugár­zott fénye vakítson. 85 Az izzólesl fő- és melléksík metszés­vonalában. vagy valamivel a búra közép­pontján kívül is lehet, habár nagyobb el­térések a l'ényeloszlásl hátrányosan be­folyásolják. 90 Általában kívánatos, hogy az izzólest ama szektorban legyen, melyei a lükröző búrarész egy része, valamint a parabolás búrarész tengelyein átmenő és egymást a búra hossztengelyében metsző síkok hatá- 95 rolnak. Az így határolt búrarész 180"-nál kisebb szektorszögel alkot. Az izzótest e búrarész belső határoló síkjaiban is lehet. A 1., 5. és ti. ábrák szerinti lámpa (7) izzódrólja az említell V-alakot mutatja és íoo úgy fekszik a fősíkban. hogy a (V) csúcsa az átlátszó búrarészre néz. Az izzólesl középpontja a búrahosszLen­gelv, valamint a fő- és melléksík metszés­vonalának .metszéspontjában, tehát a búra 105 közepén van. A (V) szárai a szomszédos (AB) és (CD) parabolarészek tengerein vannak (lásd az 5. ábrát). Az izzólestel a (1) és (5) sarkhuzalok hordják és az izzólestel V-alakjában a ((5) Uímaszlódröt- no hoz erősílelt (8) drótocska tartja. A búrál egyenletesebb fény elérésérc (9) roválkolással. vagy szórási előidéző más szervekkel is elláthatjuk. Szabadalmi igények: 115 1. Tükröző búrarészes villamos izzó­lámpa, azzal jellemezve, hogy az e

Next

/
Oldalképek
Tartalom