115587. lajstromszámú szabadalom • Rácselektróda villamos kisütőcsövekhez és elektroncső ilyen elektródával

s lott hányadik rácsként óhajtjuk e rácsot a csőbe beépítem. Ha e rácsot változó áthatásura akarjuk készíteni; akkor az egymás után következő (1) tárcsák nyílásá-5 nak (d) átmérőjét és esetleg ezzel együtt A'agy önmagában, egymástól való «h» távolságukat változtatjuk a kivánt értelemben. A 4—6. ábrák szerinti rács szintén egymás mellé, egymással párhuzamosan clhelyc-10 zelt (1) tárcsák sorozalából áll. E tárcsák mindegyikén azonban egymástól 120°-os központi szögnyire elrendezett sugaras három (le. íd) és (le) hasílék van és a (1, 5) és (6) rácstartók mindegyike egymástö sal párhuzamos, az 5. ábrán látható (4a) hasílékok sorozatával van ellátva. A hasítékok akár úgy lehetnek méretezve, hogy a rácslartók a 4. ábra szerint a rács palás tfelülelén túl kissé kinyúljanak, akár úgy, 20 hogy a rácstartók külső széle a rács palástíelületével egy szintben vagy esetleg azon belül legyen, mely utóbbi két megoldás sokszor igen előnyös lehet. A tárcsákat és rácstartókat, valamint a bennük 25 levő hasílékokat célszerűen úgy méretezzük, hogv a tárcsák a rácstartók és a rácstartók a tárcsák hasítékaiba szorosan illeszkedjenek. E szerkezet előnye többek között, hogy a rácstartók előidézte árnyé-30 kolás minimális, minthogy azok aránylag vékony fémlemezek és sugaras elrendezésűek, ellentétben az előbbi foganatosítás! alak érintőleges elrendezésű rácstartóival. Világos, hogy a rácstartók száma bármely 35 szerkezetnél teitszésszerinti lehet és hogy azok lemezek helyett rudak is lehetnek. A 1—6. ábrák szerinti rácsnál a tárcsáknak a rácstartókhoz való megerősítése rendszerint fölösleges, minthogy hasíté-40 kaikkal jól rögzítődnek egymáshoz, ha a rácstar lók egymással jól össze vannak erősítve. F.z lelszésszarinli módon történhetik. A 7. ábrán- példaképen olyan módot mutatunk, melynél az összcerősítés az árnyé-45 kóló paizsokkal történik. Az ábrán látható, hogy a (4, 5) és (6) rácstartók végei derékszögben meg vannak hajlítva és a (7) árnyékolópaizsnak a rács tengelyére merőleges lapjára hegesztve. A paizson nyí. 50 lások is lehetnek, melyeken á rácstartókat átdugva, végeiket a paizsra ráha jlít jukj hasonló módon, mint az 1. és 2. ábra szerinti rácsnál a tárcsák füleit a rácstartókra, vagy a rács tartókra őket összeszo-55 rító gyűrűket húzhatunk, síb. A találmány szerinti rácsok összeszerelése célszerűen sablonokon történik, melyek átmérője a tárcsák «d» átmérőjének felel meg és melyekre az egyes tárcsákat egymástóli «h» távolságuknak megfelelő 60 vastagságú távközgyűri'ik közbeiktatása melleit felfűzve, a rácsatartókkal összeszereljük, ügyelve arra, hogy olyan átmérőjű távközgyűrüket használjunk, melyek a sablon kihúzása után a rácstartók közt ki- 65 eshetnek. Megjegyezzük- hogy a tárcsáknak nem kel] feltétlenül zártaknak lenniök. hanem azok, ha az bármely oknál fogva kívánatos, sugaras vagy ferde hasítékokkal is lehetnék ellátva és pl. patkó- 70 alakúak is lehetnek; az összeszerelés legcélszerűbb módja természetesen mindig a tárcsák alakjától is függ. A találmány szerinti rácsok, mint már említettük, akár egy-, akár többrácsos csö- 75 vekben, sokféle módon használhatók, pl. vezérlő, lérlöltő vagy árnyékoló rácsként, azaz a csőben akár a katódával, akár az anódával lehelnek szomszédosak. Tértöltőrácsként használva a találmány 80 szerinti rácsot, a cső meredekségének növekedését érjük el vele. a következő okoknál fogva. Ismeretes, hogy a térlöllőráccsal fékezett elektronok e rács körül elektrónfelhőt al- 85 kolnak és hogy a cső meredeksége akkor nagy, ha a vezérlendő elektrónok voltokban mért sebessége az effektív vezérlőfeszültséggel egyenlő és ha a vezérlőrács azon a helyen van, ahol az elektrónok se- 90 bcssége még kicsi. Az elektrónfelhő azonban nem helyezkedik el csak a rács alkotta felületen, pl. hengerfelületen. hanem térbeli alakzatban, pl. körgyűrűn lapú hengert alkotó alakban fejlődik ki. Ennek egyik 95 fő oka az, hogv az elektrónok .nagy része a tértöltőrács nyílásain áthaladva, irányából eltérítődik, még pedig annál nagyobb mértékben, minél közelebb halad a szóbanforgó cleklrón a rács vezető részéhez, 100 pl. ai rácsdrólhoz és minél.'kisebb a sebessége. Az előbbi ok kiküszöbölésére alkalmas a találmány szerinti rács, mert ennél — minthogy a rácsnak az; elektronok haladási irányában számottevő kiterjedése van 105 és benne homogén .elektromos tér! tar la lik fenn -- a rácson csak az el nem térített vagy csekély mértékben eltérített elektrónok jutnak keresztül, a többieket a rács elfogja. A rácsára,rnnak ezáltal előálló meg- 110 növekedése az ilyen, rendszerint első fokozatokban használt csöveknél, a meredekségnövekedés előnyével szemben számottevő hátrányt nem jelent. Ugyanezek az előnyök természetesen ak- 115 kor is fennállnak, ha a találmány szerinti csövet kettőnél többrácsos csőben úgy Használjuk, hogy mögötte «virtuális ka-