115582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumötvözetek szilárdsági tuéajdonságainak megváltoztatására, különösen ilyenekből készült munkadaraboknál

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 'llffSwlP' SZABADALMI LEÍRÁS 115582. SZÁM. XVI/c. (XlJ/d.) OSZTÁLY. — F. 7553. ALAPSZÁM Eljárás magnéziumötvözetek szilárdsági tulajdonságainak megváltoztatására, különösen ilyenekből készült munkadaraboknál. I. G. Farbeiiiiidustrie A. ©., cég- Fraukfurt a/M. A bejelentés napja 1935. évi október hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi december hó 15-ike. A találmány eljárás olyan magnéziumöt­vözelek és pedig különösen kb. 3 és 12% közötti aluminiumtartalmú magnéziumöt­vözetek tulajdonságainak javítására, ame-5 Vyek hőkezeléssel előidézett kiválási ke­ményedés alapján való nemesítésre alkal­masak. Ilyen ötvözetek nemesítése céljára már ajánlották az öitvözelnek először is olyan 10 hőfoktartományban való hőkezelését, amelyben az elegykrislályok képzésére ké­pes ötvözetalkolórész oldékonysága növek­szik (homogenizáló fokozat), és azután az ötvözetnek vagy hirtelen lehűtését (ineg-15 rezzentését) és ulánakövetkező alacsonyab­ban fekvő hőfogtartományban való meg­eresztését. vagy pedig az első hőfoktarlo­mányból való mesterségesen lassított le­hűtését (megeresztő fokozat). 20 Elméletileg a homogenizáló fokozatban alkalmazandó hőmérséklet felső határa az ötvözet szolirluszpontja volna, és mivel másrészt az ötvözött fémek diffuziósebes­sége emelkedő hőmérséklettel erősen nö-25 vekszik, köz-elfekvő a kezelés időtartamá­nak lerövidítése céljából a hőkezelést a szoliduszponthoz lehetőleg közeleső, az alatti hőmérsékleten, végrehajtani. A gyakorlatban azonban kiderült, bogy 80 ilyen magas hőmérsékletek alkalmazása az ötvözetek részleges megolvadásához és így a hőkezelésnek alávetett munkadarab alak­változásaihoz vezet. Azt találtuk, hogy az ötvözeteknek ez 35 az elmélettel látszólag ellentétben álló viselkedése arra vezethető vissza, hogy azok lehűlésnél nem az állapotábrából adódó egyensúlynak megfelelően szilárdul­nak meg. A lehűléskor keletkező mag­néziumdús primer kristályok ugyanis a 40 csekély difíuzióscbesség következtében nem vesznek fel szilárd oldalba a szilárd álla­polbeli telítési halárnak megtelelő meny­nyiségű hozzáölvözött fémeL például alu­mmiumot, úgy hogy az úlóbbinak többé 45 vagy kevésbé nagy mennyiségei kristály­közöl" ti hálózat alakjában válnak ki, mely­nek olvadáspontja a jelek szerint a na­gyobb ^degenfém-lar latomnál fellepő eutek­likumeval egyezik meg. Ennek következte- 50 ben ez ötvözetek hőkezelésénél csak olyan hőmérsékleteket tudlak alkalmazni, ame­lyek ezen eutektikus hőmérsékletnél ala­csonyabban fekszenek és amelyeket a szán­dékolt homogenizálás eléréséhez megfele- 55 lően hosszú ideig kellelt fenntartani. Mivel az ilt tekintetbe jövő időtartamok több napra terjednek, e hőkezelés bosszú idő­tartama a gyakorlati üzemben rendkívül zavaróan hat. 60 Azt tapasztaltuk, hogy már viszonylag rövid, legfeljebb 10—12 órás hőkezelés­nél közvetlenül az eutektikus hőmérséklet alatli hőmérsékleten], a kristályok közé be­ágyazódott könnyen olvadó hálózat eltűnik. 65 mivel útóbbinak jelentékeny része szilárd oldat alakjában belép a kezdetben még telítetlen primer magnéziumkristályokba. Ha azonban ez az állapot már bekövetke­zett, akkor a kezelési hőmérséklet útóla- 70 gos felemelése az eutektikus hőmérsékletig és afölé már lehetséges anélkül, hogy könnyen olvadó strukturaalkatelemek je­lenléte folytán a munkadarabok részleges

Next

/
Oldalképek
Tartalom