115545. lajstromszámú szabadalom • Rácsrúd villamos kisütőedényekhez és eljárás előállítására
( MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115545. SZÁM. Vir/d. (Vn/j.) OSZTÁLY. — E. 4834. ALAPSZÁM. Rácsrúd villamos kisütöedónyekhez és eljárás előállítására. Allgremeine Elektricitáts-Gesellschaft cég Bérli D. A bejelentés napja 1935. évi julios hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1934. éri augusztus hó 29-ike. Villamos kisütőedényeknél gyakran lép, fel erősen zavaró jelenségként a rácsnak hőokozta elektronemissziója. Ennek a hőokozta rácsemissziónak oka az, hogy a ráfi esőt, mely gyakran csak igen kis távolságra van a katód ától, az ebből kiinduló és a többi elektródától visszavetett sugárzás izzási hőmérsékletre hevíti. Minthogy a csőnek a szivattyún és a 10 formálókereten való kezelése köziben a jó elektronemissziójií katódaanyag, pl. földalkálioxid vagy elkáliföldfém csekélr mennyiségének elpárolgása és a rácsra való lecsapódása elkerülhetetlen, a rács 15 már aránylag alacsony (hőmérsékleten elektronokat bocsát ki. A szokásos kap* csolásban, melynél a vezérlőráes a katódáíhoz képest negatív előfeszültségü, az említett. elektronok egy része a katóda felé 20 gyorsulva mozog és ezzel zavaró rácsáramot idéz, elő. A hőokozta rácsemiszsziót többek között úgy akadályozhatjuk me,g, hogy a vezérlőráes hőmérsékletét csökkentjük. Ezt azzal énv^tjük el, hogy a 25 rácsról lehetőleg nagy melegmennyiséget vezetünk el kifelé. Valiamely adott keresztmetszetnél az elvezetett melegmennyiség annál nagyobb, mennél nagyobb a rács anyagának meleg vezetőképessége. Ennek 30 következtében a rács rúdjainak lehetőleg nagy melegvezetőképességű anyagból kell lenniök. Valamely meghatározott csőfajta vezérlőrácsának hőmérséklete és a rudak hővezetőképessége közötti összefüggés a 35 mellékelt rajzból vehető ki. Az ábra a ! rácshőmérsékletnek a rácsrudák hővezetőképesiségétől függő változásait mutatja Ti = 1100° (abs) katód a h őm érsékletnél. Ta (max) a. rácsnak legmagasabb helyi hőmérséklete, tehát pl. a rácsközépnek bő- to mérséklete és T2 (e) a rács egyik végének a hőmérséklete. A hőmérsékletek abszolút hőmérsékletek. A rajz a réz és a nikkel hővezetöképességét is megadja. Látható, hogy a réz a rúd számára jó szerkezeti í"» anyag. Még valamivel kedvezőbb az ezüst hővezetőképessége. Azonban a réznek és az ezüstnek, mint rúdanyagnak, bizonyos hátrányai vannak, amelyeket sugárzó tulajdonságaik, 50 továbbá rossz hegeszthetőségük okoznak. Ami elsősorban a hőmérséklet és a ráes sugárzó tulajdonságai közötti, maffában véve nem jelentős összefüggést illeti, valamely rács hőmérséklete annál alacso- 55 nyabb, mennél több energia sugárzódik isimét vissza a rácsot érő sugárzó energiából. A kb. 800° hőmérsékleten kisugárzott ÖSS7energia pl. réznél csak 25%-a a nikkel kisugározta összenergiának. Ha 00 tehát rézrúddal felszerelt rácsnál az abszorbeált energia ugyanakkora, mint nikkelrúd alkalmazásánál és ha a két anyag különböző melegvezetőképességét nem vesszük figyelembe, úgy a rézrudas rács 65 h őm érsié kle tének a ni kkel rudas rácsénál lényegesen magasabbnak kell lennie. A valóságban réznél és nikkelnél az abszorpeióképesséjg és ennek következtében az abszorbeált energia sem egyenlő nagyok; a 70 villamos kisütőedényekben használt katódák emittálta sugárzás esetén a réz abszorpcióképessége a nikkelének kb. ,33%-a. Minthogy azonban, amint már említettük, a réz kisugárzása a nikkelének csak kb. 75 25 % -a, valamely rézrudas rács hőmérsék-