115542. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás tüzelőberendezés

máshoz. Az egyes (a) tagok a szokásos raódou. az egymás közötti felső és alsó (d) csőtoldalék révén vannak egymással össze­kapcsolva, melyek a (b) vízterekkel'köz-5 lekednek. Rendes tüzelésnél ;(jobb minő­ségű darabos tüzelőanyag esetén) a tüzelő­ainyag tárolása és elégetése az (e) lűztér­ben, ililetve a tagok (b) vízterével közle­kedő vízzel, hűtött, vízszintes (f) síkros-10 tólyon megy végbe;. A fejlődő füstgázok egyrészt az (e) tűztér, illetőleg töltő­aknia mellső oldalán az (a) tagok vízzel hűtött (g) nyúlványát megkerülve, más­részt a (g) nyúlványok felső bordáinak 15 magában véve ismeretes áttörésein át egye­nesen felfelé ai (h) füstjáratba és ezen át a kéménybe jutnak. E rendes tüzelés­nél az adagolást a (h) füstjárat szintjé­ben, de elől lévő, ismeretes (fél nem tün-20 tetett) ajtón át, az égési levegő hozzá­vezetését és a hamu eltávolítását pedig a kazán alsó részének mellső oldalán lévő, ismeretes (fel nem tüntetett) ajtón át fo­ganatosítjuk. 25 A kazán eddig leírt része ismeretes. A találmány szerint a kazántagok egyik, a, feltüntetett példában a jobb oldalán az (o) tőlitőaknát építjük hozzá és ezen az olda­lon a (c) bordákat részben eltávolítjuk, 30 úgy hogy ott (i) lángátbocsátó rések léte­sülnek. A rosszminőségű tüzelőanyagot az (m) ajtón át adagoljuk, amikori,s a tüzelő­anyag az (a) kazántagok víztereit kívül határoló falrészekből álló, tehát vízzel hű-35 tött (bl) fai! és az álló (függélyes vagy a függélyeshez szög alatt álló) (n) ros­tély között sülyed. Az aránylag vékony rétegben elégetett barnaszén lángjai az előbb említett (i) réseken át jutnak az 40 (e) térbe1 , mely most, mint üres tér, ai barnaszéntüzelés feltételeinek (a szabad lángfejlődésnek) teljesen megfelelő láng­teret alkotja. Innen a füstgázok a már fent leírt módon folytatják útjukat. A 45 töltcaknás és állórostélyos kazánrészben a légbevezetést és a hamu eltávolítását a (p) ajtón át foganatosítjuk. Barnaszéntüze­lésnél, amikoris tehát az (m) és (p) ajtó­kat használjuk, az (e) tüzelőaknás kazán-50 résznek fent említett felső tőltőajtaját és alsó, légbevezető ajtaját zárva tartjuk. Vi­lágos, hogy az ellenkező esetben (kőszén­vagy koksztüzelésnél) az (m) és (p) ajtó­kat tartjuk zárva. 55 A leírt kazán további előnye, hogy (o) töltőakna, egyik oldalán, teljesen víz­zel hűtött, még pedig nagyobb mértékben, mint az eddigi, vízzel hűtött csősorú kazá­noknál. Ennek folytán az álló rostélyos kazánrész nagyobb mennyiségű gázdús 60 szén befogadására alkalmas anélkül, hogy a tárolási idő alatt korai túlságos felmele­gedés folytán bekövetkezhető nagymérvű gázfej lődéstől kellene tár tanunk. Ezenkí­vül az eddigi állórostélyos és vízzel hűtött, 65 álló csősorú tüzelőszerkezetekkel szemben; nemcsak jóval kisebb térigényű berende­zésre teszünk szert, hanem a külön függé­lyes esősort is megtakarítjuk. A 2. és 3. ábra szerinti megoldási alak- 70 nát a kazán tagnak, pl. baloldali (a2) felét változatlanul, vagyis abban az alakjában hagyjuk meg, amelynél a kazántag (b) vízterét határoló fal külső (c) bordái a füstcsatornákat alkotják. A kazántag jobb- 75 oldali, (al) felében a találmány szerint a (c) bordák helyett az (o) töltőaknát ha­tároló (c2, c3) bordarészeket öntjük egybe a vízieret határoló falakkal. Hasonlóképen a vízfal alsó részével az (e) tüzelőakma 80 ailatti középső (f) rostélyhoz csatlakozó, az (o) töltőakna alatti, ferde (fl) rostély­részt és az adagolt tüzelőanyagnak alul, illetve oldalt való megtámasztására, illetve lefelé terelésére szánt (c4) bordarészt önt- 85 jük egybe. Ekként az egymás mögé sze­relt kazántagok a baloldalon a szokásos módon, vagyis a (c) bordák révén, a jobb­oldalon pedig a (c2, c3, c4) bordarészek révén állanak egymással szoros érintke- 90 zésben. (p) a légbevezetés helye, melyhez a levegőt a kazántag jobb szélén lévő (fel nem tüntetett) ajtón át bocsájtjuk be. Ezt az ajtót teljesen zárva tartjuk, ha jóminő- 95 ségű tüzelőanyaggal való tüzelésre aka­runk áttérni, amikor is viszont ,az (e) tüzelcakna töltő- és légbevezető ajtaját vesszük használatba, úgy amint azt az 1. ábra szerinti kazán esetére ismertetjük. 100 Szabadalmi igények: 1. Kétaknás tüzelőberendezés, pl. szoba­fűtőkályha, vagy központfűtési kazán, különösen tagoskazán, melynél a jó­minőségű tüzelőanyaggal való tüzelés- 105 kor töltőaknaként működő, egyébként lángakna oldalához az utóbbival .alsó közlekedő nyílásokon át közlekedő töltő akna közvetlenül csatlakozik, az­zal jellemezve, hogy a tüzelőberende-- no zésnek a lángáknához tartozó, tűztér lartozékakénti külön felső töltőajtaja, rostélya és hamutartója van. 2. Az 1. igényben védett berendezés meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom