115504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oxigénnel nehezebben forró nemesgázok előállítására, különösen levegőből

geket csapolunk le. A kellő biztonság elérésére bizonyos körülmények között, annyi cseppfolyós anyagot kell elvezetni, hogy a nemesgázokban elért koncentráció nem 5 kielégítő és az elválasztási művelet nem eléggé gazdaságos. A fent vázolt nehézségek elkerülésére a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a többé vagy' kevésbbé cseppfolyósított kilo indulási elegy — első sorban levegő — rektifikálásával kapott oxigéiifolyadékot egy vagy több, hosszúra elnyújtott, az oszlophoz viszonyítva szűk retortában és nem, vagy csak részben a szokásos fazék-15 szerűen alakított retortában addig gőzölögtetjük be, núg" csak meghatározott mennyiségű, eltávolítandó folyadékmaradókot kapunk. A retorta különbözőképpen szerkeszthető, így pl. kígyócsőnek, de több, 20 egymással párhuzamosan kapcsolt kígyócsőből vagy csőkötegből is. A kapott gőzt, mely az egyszerű elgőzölögtető folyamat következtében még aránylag sok nemesgázt tartalmaz, a rektifikálás továbbfoly-25 tatására az elválasztó oszlopba, melyből az elgőzölögtetett folyadék származik vissza-i vezetjük vagy valamely más oszlopba vezethetjük. így eljárva, az üzem veszélyeztetése nélkül és anélkül, hogy nagyobb ne-30 mesgázveszteségekkel kellene számolni, a maradékfolyadéknak jóval nagyobb szénhidrogénkoncentrációiát és ezzel jóval nagyobb nemesgáztartalmát is érhetjük el, mint eddig, vagyis aretortából eltávolított 35 folyadékmennyiség viszonylag kevés lehet. Ez azért lehetséges, mert a fentieknek meefelejő retorta folytonosan erőteljesen átöblítődik és egyes szakaszain folytonosan frissen bejövő folyadék áramlik át. Ezen-40 felül a már nagyobb mértékben besűrített részeknek kevésbé vagy egyáltalában nem besűrített részekkel való elegyedését is megakadályozzuk. így tehát csak a retorta vé^én levő, viszonvlag igen kis mennyi-45 ségű cseppfolyós oxigénnek van nagy nemes gáztartalom mellett nagy szénhidrogénkoncentrációia is. A leírt módon az üzembiztonság jelentékenyen fokozódik. Minthogy a legtöbb szénhidrogén még 50 nehezebben illó, mint pl. a kripton, a mindenkor méig meglevő folyadékban ezek a szénhidrogének, különösen a veszélyes acetilén a begőzölc,gtetés folyamán még jobban felszaporodtak, mint a kripton, 55 míg ennek megfelelően a keletkezett gőzben a kriptonnak és a szénhidrogéneknek mennyiségaránya a kripton javára tolódott el. A találmány értelmében már most előnyösen úgy járunk el, hogy a képződött gőzt abba az elválasztó oszlopba ve- 6< zetjük vissza, melyből származott. A retortából jövő gőz emellett természetesen bizonyos, habár csak kis mennyiségű szénhidrogént visz az oszlopba vissza. Ezért a retorta folyadékmaradékát úgy y; kell megszabni, hogy az oszlopba zavaró mennyiségű szénhidrogének ne juthassanak vissza. Esetleg, megfelelően kevesebb folyadékmaradékkal, a képződött gőzt vagy annak egy részét valamelyik másik 7< elválasztó oszlopba vezetjük, melyben az oxigéngőzben még tartalmazott kriptont a szokásos módon kimossuk. Az oszlopot vagy a találmány szerinti retortával, vagy valamely, eddig szokásos retortá-val 7; szereljük fel. Az első retorta maradékfolyadékát és a második retortájából kivett folyadékot tetszőleges, magukban véve ismert kémiai vagy fizikai elválasztó és tisztító módszerekkel dolgozzuk tovább 8 fel, abból a célból, hogy a kitermelendő, nehezen forró nemesgázokat a kívánt tisztasági fokkal kapjuk meg. A találmány szerinti hosszún: elnyújtott retortát használva, az elgőzölögte- 8 teudő folyadékot és a képződötl gőzt ellenáramban vagy egyenáramban, illetőleg részint ellenáramban és részint egyenáramban vezethetjük. Különösen célszerű, ha a két anyagot egyenáramban g vezetjük, mert így megfelelően kis retorta keresztmetszet mellett nagy áramlási sebességeket érhetünk el. Ha ellenárammal dolgozunk, akkor előnyös, ha a folyadék és a gőz összes mennyiségének fokozatos S csökkenését figyelembe véve a retorta keresztmetszetét fokozatosan kisebbítjük. A retorták legegyszerűbben belülről Vagy kívülről fűtött kígyócsövek lehetnek. Az egyik retorta egyik végén elren- ] dezett folyadékelválasztóban az el nem gőzölgött folyadékmaradékot a keletkezett gőztől elkülönítjük. Egy-egy retorta huzamosabb ideig tartó üzeme az igen hatásos átöblítés ellenére : is odavezethet, hogy a retorta falain szénhidrogének rakódnak le. Avégett, hogy ezek a lerakódások ne érhessenek el káros mértéket, két párhuzamosan kapcsolt retortát rendezhetünk el, melyek egyikét tisztítjuk, míg a másikat üzembAi tart juk. Tisztítás célj Üfci £í folyadéknak a retortába való áramlását beszüntet jük, míg' a fűtést tovább folytathatjuk, sőt esetleg a hőmérsékletet még kissé emelhetjük. A kikapcsolt retortán a célnak meg-