115485. lajstromszámú szabadalom • Készülék vér vételére

MAGYAR KIRÁLYI wm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115485. SZÁM. VH/e. OSZTÁLY. — JD. 4701. ALAPSZÁM. Készülék vér vételére. Di*. Dubóczky Béla orvos Budakeszi. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 6-ika. Az orvosi gyakorlatban ma már minden­napossá váll és különböző célú vizsgála­tok niegejléséhez szükséges 2—20 ccm. mennyiségű véri legcélszerűbben a kar vénákból úgy nyerhetjük, hogy 3—4 cm 5 hosszú. 1 mm körüli belső átmérőjű csö­ves tűnek a kar vénába szúrásával az crpályában keringő vér kifelé folyásának útat nyitunk. Magának a tűnek azonban nincs megfelelő fogása a beszúráshoz, amire pedig föltétlenül szükség van. hogy egyszeri szúrásra a sokszor egészen vé­kony vénába is beletalálhassunk és így a beteget az ismételt szúrások fájdalmától megkíméljük. Ezenkívül egyszerűen tűvel 15 való vérvételnél a beszúrás pillanatában a tűn azonnal kifelé folyó vért ritkán sikerűi úgy felfognunk, hogy kezünket és a beteg karját a legtöbbször fertőző természetű vér­rel be ne szennyeznénk. 20 A vérvétel gyakoriali kivitelét többféle­képen igyekeztek megoldani. A legáltalánosabban használatos mód a fecskendővel való vérvétel, mely abból áll. hogy a vérvételi tűt az injekciózáshoz tiasz-25 nálatos 10 ccm-es fecskendőre illesztjük, ennek segítségévet szúrjuk be a tűt a vénába és a vért a tűn kérésziül a fecs­kendőbe szívjuk, majd innen fecskendez­zük a vérvételi csőbe. Ennek hátránya. 30 hogy a vérvételhez kifőzött és .gondosan kiszárított fecskendő szükséges, egy fecs­kendővel egyszerre csak egy vért vehetünk, meri minden vérvétel után a fecskendőt ál kell mosnunk, kifőznünk és kiszáríta-S-Snunk, hátránya továbbá, hogy a fecskendő könnyen bealvad, melynek követkéz lében a fecskendő sokszor tönkre megy. Tehát e módszer tömeges vérvételre sem nem alkalmas, sem nem gazdaságos. Másik módja a vérvételnek c célra ké- •«> szített vérvételi eszközökkel történik, me­lyek két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartozó eszközök különböző alakú, tömör nyélt alkotnak, melyeknek végére illeszthető a vérvételi tű. Ezek biz­tos fogást nyújtanak a lű beszúrásához, azonban beszúrás után, amidőn a nyélt eltávolítjuk a tűről, hogy a kifelé folyó vérnek úlat engedjünk az odatartott vér­vételi csőbe, ehhez a művelethez idegen 50 segítség szükséges és így is nagyon gyak­ran kezünket és a beteget is vérrel szeny­nyezzük be. Sterilen ezekkel az eszkö­zökkel is csak egy vér vehető, mert utána az eszközt meg kell Lisztílani és újból ki- 55 főzni. A másik csoportba tartozó eszközök az előbbiektől abban különböznek, hogy a vérvételi nyél belsejében toldalék cső ve­zel, a vér a tűből ebben folyik tovább s a vér felfogására való vérvételi csövet bű az oldal-felé ágazó nyílásához kell tar­tani. Élihez is idegen segítség szükséges s minden vérvétel után az eszközt ál kell fecskendezni, kifőzni, hátránya továbbá, hogy sokszor bealvad. 65 A találmány szerinti készülék megfele­lően kialakított fogószerkezet, mely mind az egyenkénti, mind a tömeges vérvételt a legjobban oldja meg. A készülék meg­felelő helyzetben egyszerű záró mozdu- 70 latra szilárdan fogja be a tűt. a beszúrás­hoz alkalmas fogást nyújt, a vér a tűből közvetlenül a fogó szárai közé helyezett vérvételi csőbe folyik bele. a készülékkel egymásután számtalan vér vehető csleri- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom