115457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányákra, kiváltképen szénbányákra vízveszélyt jelentő üregek eltömedékelésére a külszínről vagy egy külszínalatti folyosóról mélyített fúrólyukon át

MAGYAR KIRÁLYI i f-SZABADALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS j 15457. SZÁM. Xll/a. OSZTÁLY. — Seh. 3360. ALAPSZÁM. Eljárás bányákra, kiváltképen szénbányákra vízveszélyt jelentő üregek eltömedékelésére a külszínró'I vagy egy külszínalatti folyósóról mélyített fúrólyukon át. Dl*. Sclmiídt Sándor bányaügyi főtanácsos Dorog-. A bejelentés napja 1935. évi szoptember hó 18-ika. A találmány eljárás bányákra, kiváltképpen szénbányákra vízveszélyt jelentő üregek eltömedékelésére a külszínről vagy [ egy külszínalatti folyosóról mélyített fúró" 5 lyukon át. Ilyen eljárást védenek 102.234. és 104.576. számú magyar szabadalmaim, Ez eljárások foganatosításánál előfordulhat, hogy a hasznosítható telep, pl. a szóntelep feküjében levő, vízveszélyt je-10 lentő üregek az eltömedékelés megkezdésekor a bányatérséggel, pl. repedéseken vagy egyéb nyílásokon át már összeköttetésben állanak. Ily esetekben az eltömedékelendő üregbe adagolt tömedék-15 anyag, pl. cementes homok ezen az összekötő nyíláson át a bányaüregekbe hatol és így egyrészt mint tömedékelőanyag kárba vész, másrészt pedig azzal, hogy a bányatérségeket kitölti, költséges munkát 20 okoz, mert hiszen ezt a tömedékanyagot a bányatérségekből az üreg eltömedékelésének befejeztével ismét ki kell takarítani. E hátrány elhárítására az üregbe beadagolt tömör kőzetdarabok, vagy pl. 25 agyagból való tömör gyúrmányok nemvagy csak kevéssé alkalmasak, mert tömör alakjuknál és nagy fajsúlyuknál fogva az üreg fenekére süllyedve, azokhoz a repedésekhez vagy összekötő nyílásokhoz, me-30 lyek a bányatérségek felé az összeköttetést létesítik, rendszerint el sem juthatnak. A találmány szerint mindezeket a hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy az eltömedékelendő üregbe a tömedókanya-35 gon kívül az üreg vizén, illetve ennek felülete alatt az üreg vizében úszóképes, pl. golyó- vagy tojásdadszerű és/vagy nagy fajsúlyuknál fogva nem feltétlenül úszóképes (pl. fémből, cementes anyagból, agyagból stb.-ből való), azonban üreges 40 torlaszolótesteket is beadagolunk, melyek a vízárra! tovavitetve, a vízáramlás útjába eső repedéseket, nyílásokat stb. legalább részben eldugaszolják. Úszóképes torlaszol ótestekül a talál- 45 mány szerint előnyösen fatesteket, pl. fagolyókat használhatunk, melyeken esetleg fémnehezéket is alkalmazhatunk, amivel a fatest átlagos fajsúlyát valamivel a víz fajsúlya fölé növeljük, úgyhogy azok 50 a víz fölszíne alá süllyedve úsznak. A találmány szerint szintén alkalmazható üreges torlaszolótestek, melyek a víznél nagyobb fajsúlyú anyagból készülhetnek, nyugvó vízben nyitott üreg ese- 55 tén nem úszóképesek ugyan, azonban az eltömedékelendő üreg áramló vizeiben mégis elégé megbízhatóan jutnak el a velük eldugaszolandó nyílásokhoz vagy repedésekhez. 60 Torlaszolótostekül fémforgácsokból, illetve fémszálakból, pl. drótokból való laza gombolyagot is alkalmazhatunk, melyeket az eltömedékelendő üreg mozgásban levő vize szintén kellően tovavinni képes. 65 A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely példaképpen egy bányatelep egyrészének metszetét mutatja. A rajzon (c) a hasznosítható telep, pl. 70 széntelep, (k) a bányatérség, (f) a telep feküjét alkotó kőzet, pl. mészkő vagy do-