115446. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronsugárelemzésre és képszétbontásra

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115446. SZÁM. VII/,j. OSZTÁLY. — _F. 7Ő63. ALAPSZÁM. Berendezés elektronsugárelemzésre és képszétbontásra. JFarnsworth Television Incorporated cég San Franciscó­ban, (California). A bejelentés napja 1935. évi október hó 25-ike. A találmány berendezés elektronsuga­rak elemzésére, főként pedig pl. távolba­látó-adókban optikai képek szétbontására való eljárás és készülék. 5 Ismeretes katódsugár-szétbontócsövek­ben optikai képnek fotokatódára vetítése; ekkor a katóda kilövelte elektronsugarat egyenletes elektrosztatikai mezőben fő­ként párhuzamos vonalakban villamos el­lj ienző felé gyorsítjuk. A sugárnak minden egyes elemi keresztmetszetrésze olyan áramerősséget mutat, amely a fotóéiektro­rnos felület megfelelő sugárkibocsátó elemi részének a fényerősségével arányos. 5 A keresztmetszeteknek ezt a ' viszonyát előnyösen „villamos kép"-nek nevezik. A sugarat ugyanis úgy képzelhetjük el a térben, hogy fluoreszkáló ernyőn optikai kép jelennék meg, ha lehetséges volna 10 ilyen ernyőt a fotofeliilet és az ellenző kö­zötti tetszésszerinti helyen a sugár útjá­ban elhelyezni, anélkül, hogy ezzel a cső üzemét zavarnók. Az elektronsugarat az­után az ellenző nyílásán át legelőnyöseb­!5 ben két irányban ide-oda mozgatjuk, hogy egymásután sugárrészeket válasszunk ki. Az említett szétbontócsövekben anóda­ernyö van az ellenzőelektróda nyílása és a katódafelület között. Az anódaernyő 10 gyakorlatilag ugyanolyan nagy, mint a katóda és ezért feltöltés után gyakorlati­lag egyenletes elektrosztatikai mezőben az elektronok gyorsulását okozza. Ilymódon az elektronok a letapintás időtartama ;5 alatt gyakorlatilag párhuzamos pályákon mozognak és a villamos kép a letapintás Időszaka alatt lényegileg torzítatlan ma­rad. Emellett az anódának vagy a kató­dának fényátengedő ernyőből kell állania, hogy az optikai kép hatást gyakorolhas- 40 son a fotofelületre. Az ilyen ernyők a fényerősséget és a kép élességét hátrányo­san befolyásolják, a berendezés hatásossá­gát pedig csökkentik. Azt találtuk mármost, hogy nem szük- 45 séges, hegy az elektrosztatikai mező egyenletes legyen, hanem a képelemeket akkor is sikeresen lehet egymásután le­tapintani, ha nem minden elektron pá­lyája párhuzamos. 50 A találmány értelmében a katóda kilö­velte elektron sugarat egyenlőtlen elek­trosztatikai mezőben gyorsítjuk. A suga­rat változó elektromágneses mezőben el­térítjük és egymásután a kisülés egy ré- 55 szének azokat az elektronjait választjuk ki, amelyek végeredményben egyenes­vonalú utat tettek meg az anóda és a le­tapintó nyílás között. Ez az egyenesvonalú út az elektronokra ható mezők kövefkez- 60 tében jön létre ós független attól, hogy az elektronok egy része széthajló pályákon mozog és ezt az utóbbi részt nem fogjuk fel, midőn az optikai képet a cső foto­felületére vetítjük. Az egyenesvonalúan 65 mozgo elektrónok száma arányos ama ka­tódafelület elemi területének fényerőssé­gével, amely az elektronokat kibocsájtja. A nem egyenesvonalú pályákon vándorló elektronokat összegyűjtjük olykép, hogy a 70 felfogó elektródát ernyővel eltakarjuk és a megmaradó elektronokat ezen az ernyőn fogjuk fel. Továbbá a középső elektronpályával pár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom