115411. lajstromszámú szabadalom • Rugóköteg különösen kárpitozott ülésekhez, fekvőhelyekhez és támlákhoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115411. SZÁM. VÍLL/'F. OSZTÁLY. — II. 96ű0. ALAPSZÁM. Rugó köteg különösen kárpitozott ülésekhez, fekvőhelyekhez és támlákhoz. Hajós Gyula igazgató és Szálkay László lakatosmester Budapest. A bejelentés napja 1935. évi november hó 11-ike. Kárpitozott ülésekhez, fekvőhelyekhez és támlákhoz való rugókötegek elkészí­tése tudvalevőleg szaktudást igénylő, kö­rülményes és hosszadalmas munka. A ta-5 lálmány célja e munka megkönnyítése, leegyszerűsítése és olcsóbbá tétele, amit a találmány szerint úgy érünk el, hogy a magában véve ismert alakú (rendszerint kettős tölcsér alakú vagy hengeres) rugó-10 kat egymás mellé helyezzük és a szomszé­dos rugók alsó, illetve felső meneteit olyan kapcsokkal kötjük egymással csuklósan össze, melyek előnyösen kerek vagy hosz­szúkás fémlapból vannak és a fémlapból 15 egyszerű fogónyomásra zárható, a két szomszédos rugó említett meneteibe akaszt­ható egy vagy két kampó van kicsákozva. A találmány szerint gondoskodunk to­vábbá arról is, hogy a rugóköteg a pár-20 názás számára egyenes szélet adjon. E célból a szélső sorban lévő, szomszédos ru­gók felső és alsó meneteit egymással ösz­szefogó kapcsoknak nyúlványaik vannak, amelyek a meneteknek a kapocs és a 25 közös szélső érintőjük közötti ívdarabok­kal és ez érintővel határolt területnek megfelelő alakúak. Az ilyen szegélykap­csokból célszerűen külön nyelveket csáko­zunk ki, melyek a rugómenet köré hajtva, 30 a rugóköteg elemeinek összeköttetéséti a szélek mentén fokozzák, anélkül azonban, hogy az egyes rugók mozgékonyságát ká­rosan befolyásolnák, illetve nem kívánt merevséget idéznének elő. 85 A találmány szerinti rugóköteg példa­képpeni kiviteli alakját a mellékelt rajz tűnteti fel, amelyen az 1. ábra a rugóköteg egyik sarokrészle­tének felülnézete. A 2. ábra a szegélykapcsot felülnézetben 40 láttatja. A 3. és 4. ábra egy kerek kapcsot felül­nézetben és hosszmetszetben mutat, végül az 5. ábra egy hosszúkás távolságtartó ka- 45 pocs felülnézető. A bemutatott foganatosítási példa sze­rint szomszédos két rugó egymással érint­kező felső, illetve alsó menetét olyan, elő­nyösen kerek (a) fémlappal kapcsoljuk 50 egymással össze, melyből (b) kampót csá-Ivoaunk ki. A két rúgó érintkező (c, d) me­netét a kampóba helyezzük, mire ezt fogó­nyomással zárjuk (4. ábra szaggatott és teljes vonallal feltüntetett kampóhely- 55 zete). Ha a rugókötegben a rugókat távo­labb helyezzük el egymástól, akkor olyan (e) kapcsokat használunk, amelyeknek két (f) kampójuk van, amint ezt az 5. ábra mutatja, mikor is az egyik rugó menete 60 az egyik, a másiké pedig a másik kam­póba kerül. A szélső sorban lévő, szomszédos rugók felső, illetve alsó meneteinek egymással való összekapcsolására u. n. (g) szegély- 65 kápcsokat használunk (1. és 2. ábra). Ezek két körívvel és egy egyenessel határolt, lényegükben háromszög alakú fémlapok, melyeknek a körívekkel bezárt csúcsá­ban az (a) kapoccsal egyező (h) kapocs 79 van. A (g) szegélykapocsnak a (h) kapocs­csal szemben fekvő széle egyenes és de­rékszögben fel van hajlítva. Ez a szél a kapocs felerősítésekor a szélső két rugót, amelyeket egymással csuklósan kapcsol, 75 mintegy érinti, úgy hogy a rugókötegnél fent és lent hozzávetőlegesen egyenes test­él keletkezik, ami a kárpitozás szempont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom