115409. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági bevésőzár

7. ábra végül egy ötlőmozgató szervet tüntet föl oldalnézetben, részben met­szetben. A bemutatott foganatosítási példában 5 az (1) nyeivelővel fölszerelt, fönt és lent előnyösen félkörben lekerekített két (4 és 5) tokfélből álló lapos zártokban az ötlő­szerűen kiképezett (2) fejből és a lapos (3) retesztestből álló elzárótest foglal he-10 lyet. A két tokfelet a négyszögkeresztmet­szetű (6) harántcsap köti egymással össze, amely egyúttal a (7) rekesztők elretesze­lőesapja is. A (7) rekesztők a (3) retes^­íest (8) csapján ágyazottak és ismert 15 módon (9) rugók hatása alatt állanak, melyeknek szabad végei a (3) retesztes­ten lévő (10) pecekro támaszkodnak. A (10) pecek arra is való, hogy a (7) rekesz­tők emelkedését határolja. Záráskor a 20 (7) rekesztőket a zárba dugott és az óra­mutató járásával ellentétes irányban for­gatott kulcsszakállal ismert módon meg­emeljük, hogy a (3) retesztestet felszaba­dítsuk és előremozgathassuk. 25 A (3) retesztest mellső végén (11) csavar­ral megerősített ötlőszerű (2) fej hossz­tengelye irányában részarányos, hogy 18ö°-os elforgatással is rögzíthető legyen a (3) retesztesten és így ugyanazt a biz-30 tonsági zárat akár jobbra, akár balra nyíló ajtókon használhassuk. Evégből a (3) retesztesten a (11) csavar számára egy második, részarányosán, fekvő csavar­menetes (12) furatot is alkalmazunk (3. 35 ábra). Tudvalévő, hogy az ötlőnek egyik, rend­szerint 45°-os lerézselése arra való, hogy az ajtó betevésekor az ötlőt az ajtókeret vagy a helytálló ajtószárny, illetve az 40 ezeken megerősített zár-lemez rugóhatás ellenében a zártokba tolhassa. A jóval ki­sebb szög alatti másik lerézselés viszont arra való, hogy az ötlő rugóhatás alatt a betett ajtót a kerethez, vagy a helytálló 45 ajtószárnyhoz szorítsa, azaz meghúzza. Ha már most az ötlőt és a reteszt egy el­zárótestben egyesítjük, akkor a beveze­tésben említett hátrányok lépnek föl, mivel az elzárótest és a zárólemez együtt-50 működése nem kifogástalan. E hátrányok megszüntetésére a (3) re­tcsztesteu megerősített, ötlőfejszerű elzá­rótestfejet az ajtó síkjával párhuzamos síkkal két részre osztjuk, úgy hogy az 55 ajtó meghúzását létrehozó, gyenge (13) lerézselésű (2a) rész, amely a (2) fej (14) hosszhasítékában és (16) tengelyfuratában csúszó (15) nyúlványával egyenesben ve­zetődik és a (16) furatban elhelyezett (17) csavarrugó hatása alatt áll, az elzárótest 60 kitolódásakor vagy kulccsal való kitolá­sakor, — mivel a (2a) rész a zárlemezbe ütközik, — a (2) fejhez képest visszama­rad, mikor is a (17) csavarrugó összenyo­módik. 65 Az elzárótest ötlőszerű működését a hátrafelé nyitott lapos (3) retesztest alsó részének (18) nyúlványára tolt és hátsó vé­gével a (19) zártokfenékre támaszkodó (20) csavarrugó hozza létre. A két (2) és (2a) 70 részből álló elzárótestfej keresztmetszete pontosan kitölti a zártok keresztmetsze­ténél adódó bel világot, miért is az el­zárótestfej két részének nemcsak együt­tes vezetése kifogástalan, hanem a (2a) 75 rész is helyesen vezetődik a (2) fejen. Az elzárótestet, mint ötlőt a körívke­resztmetszetű, célszerűen félcsőalakú (21), illetve (22) kilincsszárral mozgatjuk (5. és 7. ábra), amely a (23) fogantyún, illetve 80 kétszárnyú (24) fogantyún van megerő­sítve. Utóbbiakat szokásos módon gomb­bal helyettesíthetjük. A körívkeresztmetszetű (21) vagy (22) kilincsszár a zárótokfalakban létesített, 85 ugyancsak körívalakú (25) kivágásokban ágyazódik és e kivágások végei határoz­zák meg a kilincsszár elforgathatásának mérvét. Ha a záron keresztül dugott (21) kilincsszárat az óramutató járásával 90 megegyező irányban forgatjuk, akkor an­nak (26) széle a (3) retesztest és az ezen ágyazott (7) rekesztők ferde. (27) felüle­tébe ütközik és az elzárótestet hátra tolja, illetve az elzái'ótestfejet a izártokba húzza 95 vissza. E mozgás természetesen a (20) csa­varrugó összenyomásával jár. A (21) vagy (22) kilincsszárnak és így az ezen megerősített kilincsfogantyúnak, szárnyas fogantyúnak vagy gombnak 100 visszaforgatását azonban nem egyedül az összenyomott (20) csavarrugó hozza létre, hanem e célra 1—2 menetből álló (28) csavarrugót alkalmazunk, amelyet az ajtó külső oldalán megerősítendő, peremes 105 tárcsában vagy címben helyezünk el. E (28) rugó derékszögben kihajtott egyik (31) vége a cím alatt elhelyezett és rög­zített (29) tárcsa kihajtott (30) füleinek egyikében létesített furatba nyúl, kampó- no szerűen meghajlított másik (32) vége pe­dig a félcsőalakú (22) kilincsszár egyik szélébe kapaszkodik (6. ábra). A zár kul­csát a (23) fogantyú (34) fejének (33) hom­lokfalában, illetve a szárnyas (24) fo- 115 gantyú (35) homloklemezében létesített

Next

/
Oldalképek
Tartalom