115409. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági bevésőzár
7. ábra végül egy ötlőmozgató szervet tüntet föl oldalnézetben, részben metszetben. A bemutatott foganatosítási példában 5 az (1) nyeivelővel fölszerelt, fönt és lent előnyösen félkörben lekerekített két (4 és 5) tokfélből álló lapos zártokban az ötlőszerűen kiképezett (2) fejből és a lapos (3) retesztestből álló elzárótest foglal he-10 lyet. A két tokfelet a négyszögkeresztmetszetű (6) harántcsap köti egymással össze, amely egyúttal a (7) rekesztők elreteszelőesapja is. A (7) rekesztők a (3) retes^íest (8) csapján ágyazottak és ismert 15 módon (9) rugók hatása alatt állanak, melyeknek szabad végei a (3) retesztesten lévő (10) pecekro támaszkodnak. A (10) pecek arra is való, hogy a (7) rekesztők emelkedését határolja. Záráskor a 20 (7) rekesztőket a zárba dugott és az óramutató járásával ellentétes irányban forgatott kulcsszakállal ismert módon megemeljük, hogy a (3) retesztestet felszabadítsuk és előremozgathassuk. 25 A (3) retesztest mellső végén (11) csavarral megerősített ötlőszerű (2) fej hossztengelye irányában részarányos, hogy 18ö°-os elforgatással is rögzíthető legyen a (3) retesztesten és így ugyanazt a biz-30 tonsági zárat akár jobbra, akár balra nyíló ajtókon használhassuk. Evégből a (3) retesztesten a (11) csavar számára egy második, részarányosán, fekvő csavarmenetes (12) furatot is alkalmazunk (3. 35 ábra). Tudvalévő, hogy az ötlőnek egyik, rendszerint 45°-os lerézselése arra való, hogy az ajtó betevésekor az ötlőt az ajtókeret vagy a helytálló ajtószárny, illetve az 40 ezeken megerősített zár-lemez rugóhatás ellenében a zártokba tolhassa. A jóval kisebb szög alatti másik lerézselés viszont arra való, hogy az ötlő rugóhatás alatt a betett ajtót a kerethez, vagy a helytálló 45 ajtószárnyhoz szorítsa, azaz meghúzza. Ha már most az ötlőt és a reteszt egy elzárótestben egyesítjük, akkor a bevezetésben említett hátrányok lépnek föl, mivel az elzárótest és a zárólemez együtt-50 működése nem kifogástalan. E hátrányok megszüntetésére a (3) retcsztesteu megerősített, ötlőfejszerű elzárótestfejet az ajtó síkjával párhuzamos síkkal két részre osztjuk, úgy hogy az 55 ajtó meghúzását létrehozó, gyenge (13) lerézselésű (2a) rész, amely a (2) fej (14) hosszhasítékában és (16) tengelyfuratában csúszó (15) nyúlványával egyenesben vezetődik és a (16) furatban elhelyezett (17) csavarrugó hatása alatt áll, az elzárótest 60 kitolódásakor vagy kulccsal való kitolásakor, — mivel a (2a) rész a zárlemezbe ütközik, — a (2) fejhez képest visszamarad, mikor is a (17) csavarrugó összenyomódik. 65 Az elzárótest ötlőszerű működését a hátrafelé nyitott lapos (3) retesztest alsó részének (18) nyúlványára tolt és hátsó végével a (19) zártokfenékre támaszkodó (20) csavarrugó hozza létre. A két (2) és (2a) 70 részből álló elzárótestfej keresztmetszete pontosan kitölti a zártok keresztmetszeténél adódó bel világot, miért is az elzárótestfej két részének nemcsak együttes vezetése kifogástalan, hanem a (2a) 75 rész is helyesen vezetődik a (2) fejen. Az elzárótestet, mint ötlőt a körívkeresztmetszetű, célszerűen félcsőalakú (21), illetve (22) kilincsszárral mozgatjuk (5. és 7. ábra), amely a (23) fogantyún, illetve 80 kétszárnyú (24) fogantyún van megerősítve. Utóbbiakat szokásos módon gombbal helyettesíthetjük. A körívkeresztmetszetű (21) vagy (22) kilincsszár a zárótokfalakban létesített, 85 ugyancsak körívalakú (25) kivágásokban ágyazódik és e kivágások végei határozzák meg a kilincsszár elforgathatásának mérvét. Ha a záron keresztül dugott (21) kilincsszárat az óramutató járásával 90 megegyező irányban forgatjuk, akkor annak (26) széle a (3) retesztest és az ezen ágyazott (7) rekesztők ferde. (27) felületébe ütközik és az elzárótestet hátra tolja, illetve az elzái'ótestfejet a izártokba húzza 95 vissza. E mozgás természetesen a (20) csavarrugó összenyomásával jár. A (21) vagy (22) kilincsszárnak és így az ezen megerősített kilincsfogantyúnak, szárnyas fogantyúnak vagy gombnak 100 visszaforgatását azonban nem egyedül az összenyomott (20) csavarrugó hozza létre, hanem e célra 1—2 menetből álló (28) csavarrugót alkalmazunk, amelyet az ajtó külső oldalán megerősítendő, peremes 105 tárcsában vagy címben helyezünk el. E (28) rugó derékszögben kihajtott egyik (31) vége a cím alatt elhelyezett és rögzített (29) tárcsa kihajtott (30) füleinek egyikében létesített furatba nyúl, kampó- no szerűen meghajlított másik (32) vége pedig a félcsőalakú (22) kilincsszár egyik szélébe kapaszkodik (6. ábra). A zár kulcsát a (23) fogantyú (34) fejének (33) homlokfalában, illetve a szárnyas (24) fo- 115 gantyú (35) homloklemezében létesített