115387. lajstromszámú szabadalom • Adó elrendezés irányvonalak meghatározására, irányított, váltakozva kibocsátott ultrarövidhullám sugárzásokkal
tektuskeféken és (M) csusztatógyűrűkön át az (Ml, M2) reléket táplálják. Az (El, E2, Ml, M2, Q) részeket a (Z) állvány tartja. Ez az (U) karmantyú és 5 (V) golyók révén az (X) állványon van ágyazva és a (W) esavarkerékinft forgatható. A keringő, két reflektor adta mező egyforma mezőerősségű vonalat mindenütt 10 előnyösen használható, ahol meghatározott irányt rádiósirányítóadókból (Funkbake) vagy más hasonlóval nem lehet meghatározni, mivel a megjelölt helyet minden irányból meg kell közelíteni. ,15 A leírt berendezésnél a nagyfrekvenciájú oldalon nem kell beavatkozni, hanem csak az (RÍ, R2) reflektorelrendezést kell forgatni. Az (E) gerjesztőantenna ekkor zavartalanul, ugyanily módon to-20 vább táplálható és külön intézkedés szükségtelen, minthogy az (E) gerjesztőantenna egyhelyben marad. Az (Rl, R2) reflektorok forgatása nehézségeket nem okoz, mert nagyfrekvenciájú energia hoz-25 závezetése szükségtelen, hanem csak a iQ) kontaktnskefén és (M) csúszógyűrűn keresztülfolyó Ar ezérlőáramokat kell az (Ml, M2) relékhez vezetni. Ennél az elrendezésnél az oldalmegha-30 tározás egyértelmű, azaz az egyértelmű iránymeghatározás független lehet attól, uogy mily oldalról közeledünk az adóhoz. Az ismeretes irányítóadóknál (Funkbake) a két jel, melyek egymást folytonos vo-35 nallá egészítik ki, két-két kvadransban sugároztatik ki, úgy hogy az első és harmadik kvadransban az egyik, a második és negyedik kvadransban a másik jel hallható. 40 Ha pl. az első negyedben (0—90°) az (a) jel, a második negyedben pedig a (90—180°) az (n) jel hallható, akkor a harmadik negyedben (180—270°) ismét az (a) jel és a negyedik negyedben ismét 45 (270—360 ) az (n) jel hallható. Ha ekkor egy repülőgép úgy közeledik az adóhoz, hogy pl. a 90°-os vonal közelében az első negyedben van. akkor a baloldalán az (a), jobboldalán pedig az (n) jel hallható. 7.0 Ha a repiiőgép az adó felett elhaladt, akkor a harmadik és a negyedik negyed közötti határvonal közelében van (270° vonal). Ebben az esetben a repiilőgópvezető a jobboldalon az (a) jelet, a baloldalon az 35 (n) jelet hallja, vagyis a két oldalon hallható jelek az első izben hallott jelekkel szemben kicserélődnek. Az egyes kvadránsok között mindkét jel számára egyenlő mezőerősségű vonal, azaz a vételnél folytonos vonal adódik. Eszerint négy 60 folytonosvonalat adó hely adódik ki. Minthogy két-két folytonosvonalat adó hely egy vonalban fekszik, két folytonosvonalsík van, amiből kitűnik, hogy ennél egyértelmű iránymeghatározás nem lehet- 65 séges. A leírt berendezésben csak egy folytonos vonalsík keletkezik, az egyik oldalon az egyik, a másik oldalon a másik jelt halljuk. Ha csak egy folytonosvonalsíkot 70 engedünk forogni, akkor természetesen nehezebben fordulhatnak elő elcserélések. Az ismeretes elrendezések hiányának kiküszöbölésére egyoldalúan dolgozó antennaelrendezések használatát javasolták. 75 Ezek azonban bonyolult szerkezetűek, amit a leírt berendezés mellőz. A találmány további kivitele a helymeghatározásnál gyakran szükséges ismertető jel adásának egyszerű végrehaj- 80 tását teszi lehetővé. A helymeghatározásra ugyanis, amikor a keringő folytonos vonalsík egy bizonyos meghatározott helyzetet foglal el, oly irányítatlan jelt ad, amely az illető állomásra 85 jellemző. Legtöbbnyire a folytonos vonalsík egyik felének északi átmenete van jelezve. Az ismertetőjel adására az (Rl, R2) reflektorelrendezést az ismertetőjel adásának idejére működésen kívül he- 90 lyezzük és az (E) gerjesztőantennát irányítás nékül működtetjük. E rövid idő alatt (E) gerjesztőantennára a tápláló nagyfrekvenciát valamely betűkombináció szerint kapcsoljuk. Mihelyt azon 95 ismertetőjel adása be van fejezve, a gerj,esztőantennát megint állandóan tápláljuk és a reflektorelrendezés lép működésbe. Az ismertetőjel és a folytonos vonal vétele közötti időközről a vétel helyének 100 helyzete a,z adóra vonatkoztatva megállapítható. Hogy az ismertetőjel vétele és a folytonos vonal beérkezése közötti időközt a vérei helyén meghatározhassuk, stopper- 105 órát vagy más időközmérőberendezést használunk. Ily időközmérőberendezés azonban a találmány további kivitele szerint mellőzhető, ha az ismertetőjel után meghatározott időközökben időközjeleket no bocsátunk ki, melyek így a folytonos vonalsík bizonyos meghatározott szög elfordulásának felelnek meg. Ily időközjelekként leginkább pontokat használunk, mert ezek könnyebben olvashatók le, mint a U5 vonalak. Ha pl. mindenkor egy-egy pont adatik, midőn a tartósvonal 5°-kal mozgott tovább és ha pl. az, északi jelnek és a
