115381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklohexenil-alkil-hidantoinok előállítására
kat vagy ezek N-monoal kii vegyületeit pl. alkoholban oldjuk és egyenértékű menvnyisógben nátrium- illetve kálium-alkoboláttal elegyítjük, mire a többnyire kris-5 tályos sók létrejönnek. Szűréssel és alkoholos, valamint éteres mosással e sókat igen tisztán kaphatjuk meg. E sókat természetesen úgy is létrehozhatjuk, hogy 5.5-ciklohexenilalkilhidantoint, illetve en-10 nek N-monoalkilvegyületeit vizes-lúgos oldatokban feloldjuk, majd pedig alkalmas szerves oldószerekkel kicsapjuk vagy az oldatokat, előnyösen vákummban, bepároljuk. 15 Az így kapott alkálifémsók színtelen anyagok és többé-kevésbé nagy vízoldhatóságuk folytán igen értékes vegyületek. Val amennyi eiklohexenilalkilhidantoiri brómmal és káliumhipermanganáttal szem. 20 ben telítetlenként viselkedik. Az új vegyületek alkalmazási tere a gyógyászat. 1. példa. 35.6 g A - 1 2 - ciklohexenilmetilciánacet-25 amidot 10 C°-on 11 cm® brómból és 200 enr 20%-os nátronlúgból készített nátriumhipobromidoldatba viszünk be és az oldódás bekövetkezte után rövid ideig gőzfürdő fölött melegítjük. 30 Kihűlés után 200 cm3 vízzel elegyítünk, némi nátriumbiszulfitoldatot adunk hozzá és sósavas saA^anyitással az 5.5-'A-12)ciklohexenilmetilhidantoínt kicsapjuk. A kitermelés majdnem teljes. Forró vízből 35 átkristályosítva a vegyületet 163—165° olv. pontú, hosszú, színtelen tűk alakjában kapjuk meg. E vegyület alkoholban, acetonban, kloroformban, éterben könynyen, forró vízben mérsékelten, hideg víz-40 ben pedig nehezen oldódik. A vegyület szódával és alkálival vízben könnyen oldható alkálisókat alkot, melyekből ásványi sav a szabad hidantoint változatlan alakban ismét leválasztja. Vízben szuszpen-45 dálva, káliumhipermanganát hozzáadására azonnal elszíntelenedés lép fel; ugyanez történik brómvízzel is. 0.2457 g Kjeldahl szerint 25.34 cm" n/10 ILSCh-et használ el-50 C1 0 E1 4 O,NO-1IÖZ számított érték 14,43% N talált érték 14,45% NA A—1.2—Cg ff, CN \/ C /\ CH, CONH, képletű A -1.2 - ciklohexenilmetiLciánacetamídot, mely 116—117° olv. pontú színtelen, szemcsés kristályokból áll, akár úgy 55 kapjuk, hogy a A-1.2-ciklohexenilnietilciánecetesztert savvá szappanosítjuk, ezt savkloriddá alakítjuk át és utóbbit ammóniával cserebomlásba hozzuk, akár pedig az észtért ammóniával közvetlenül hozzuk 60 cserebomlásba. 2. pálda. Ha a A-1.2-ciklohexenilmetilciánacetamid helyett az 1. példában egyenértékű mennyiségben (3S.4g) A -1.2-eiklohexenil- 65 etilciánacetamidot használunk, egyébként pedig úgy dolgozunk, mint az 1. példában, akkor az 5.5-(A-1.2)-ciklohexeniletilMdantoint szintén csaknem teljes kitermeléssel, 194—196° olv. pontú színtelen, szemcsés 70 kristályok alakjában kapjuk meg. A vegyület alkoholban, acetonban, kloroformban könnyen, éterben mérsékelten, petroléterben nehezen, forró, valamint hideg vízben egyaránt nehezen oldódik, szóda vagy 75 alkáli jelenlétében azonban oldható: a vegyület káliumhipermanganát vizes szuszpenziójában azonnal oxidálódik. 0.3807 g Kjeldahl szerint 36.04 cm3 n/10 HsSCh-ot használ el. 80 Cu H1 6 02 N2 -höz számított érték 13,46% N, talált érték 13,26% N.' A A -1.2 - eiklohexsniletilciánacetamidot. mely 104—106° olv. pontú színtelen, finomszemcséjű kristályokat alkot,a A-1.2-ciklo- 85 hexeniletilciáneceteszterből analóg módon kapjuk, mint a mstilvegyületet (1. az 1. példát). 3. pélcla. 19.4 g 5 5-(A-1.2-ciklohexenilmetilhidan- 90 toint (az 1. példa szerint előállítva) 200 cm3 vízben és 11.0 cm3 (40%-os) nátronlúgban oldunk, 55 C°-ra melegítünk és erős kavarás mellett 14.0 g dimetilszulfáttal elegyítünk. A metilezési termék gyorsan leválik; 95 egy ideig még kavarunk, majd leszívunk és hígított alkoholból át kristályosítunk. A 3 - metil - 5.5 - (A -1 21 - ciklohexenilmetilhidantoint csaknem teljes kitermeléssel kapjuk. E termék 148—149° olv. pontú 100 hosszú, színtelen tűkben kristályosodik, alkoholban, kloroformban, eceteszterben könnyen, éterben mérsékelten, petroléterben nehezen oldódik, vízben majdnem oldhatatlan, hígított nátronhígban már csak 10 5
